bezár
 

irodalom

2012. 01. 12.
Könyv a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A kárpátaljai magyarság nyelvhasználatáról jelent meg könyv Nyelvek, emberek, helyzetek címmel Ungváron, amelynek a szerzői kérdőíves kutatás alapján mutatják be a magyar, ukrán és orosz nyelv alkalmazását a helyi magyar közösségben.

prae.hu

Ukrajnában a nyelvkérdés kiemelt politikai vitatéma, ám az országban kialakult nyelvi helyzet kapcsán jószerivel csak az ukrán-orosz nyelvi "háborúról" esik szó.

Ebből a helyzetet kevéssé ismerők arra következtethetnek, hogy Ukrajnában csak ukránok és oroszok élnek. Erre cáfol rá alaposan a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak kötete, amely 136 oldalon át ismerteti a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati gyakorlatát a többnemzetiségű közegben - írta a beregszászi karpatalja.ma hírportál.

Az orgánum könyvismertető cikke szerint a kötetet jegyző Csernicskó István, Beregszászi Anikó, Molnár József és Molnár Anita főiskolai tanárok 593 fős reprezentatív mintán végzett vizsgálatukkal kimutatták, hogy a kárpátaljai magyarok zöme minden helyzetben igyekszik anyanyelvét, a magyart használni.

Így mind a csoporton belüli érintkezésben, mind a csoportok közötti kommunikációban is sokan használják a magyar nyelvet, mindenekelőtt a magyarok által jelentős számban lakott településeken.
Több olyan nyelvhasználati színtér van azonban, ahol a két vagy három - magyar, ukrán, orosz - nyelv használata a gyakoribb, s ezáltal a kárpátaljai magyar közösség nyelvválasztási normái számos helyzetben nem a "vagy-vagy", hanem az "is-is" elv szerint működnek - emlékeztettek a kutatók.

Mint rámutattak, a magyarok sokszor nem kizárólagosan döntenek a magyar vagy az ukrán, orosz nyelv mellett, hanem párhuzamosan, gyakran váltogatva használják ezeket a nyelveket.

Szerintük tipikus példája ennek a hivatal, ahol a szóbeli érintkezésben a magyar viszonylag jól használható a magyar többségű települések önkormányzati intézményeiben, ám az írásbeli ügyintézés nyelveként nagyon gyakran az ukrán, ritkábban az orosz, míg néhány esetben az ukrán és magyar nyelv együtt jelenik meg.

A könyvben vázolt kérdőíves vizsgálat egyik legérdekesebb, az ukrán és az orosz nyelv dominanciájára vonatkozó eredménye, hogy a kárpátaljai magyarok ma már sokkal inkább ukránul próbálnak beszélni azokban a helyzetekben, amikor a többségi nyelv használatát nem tudják elkerülni.

Ez annak ellenére így van, hogy az 1990 előtt magyar iskolában érettségizettek nem tanultak ukrán nyelvet - mutattak rá a kutatók, megjegyezve, hogy mivel Ukrajnában az állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, a kárpátaljai magyarok megpróbálnak igazodni az új helyzethez.

A kötet szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a kárpátaljai magyar nemzetrész hosszú fennmaradása közvetlen összefüggésben van a magyar nyelv megtartásával. Úgy vélik, a magyar nyelv feladása, a nyelvcsere együtt jár a nemzetiség, a magyar nemzeti öntudat feladásával is. Szerintük a magyar anyanyelv megtartását szolgálná, ha a magyar hivatalos nyelvi státust kapna Kárpátalján.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Kilenc szabad növény és Boszorkányok nyara – Recenzió Sánta Miriám és Sárkány Tímea 2023-as köteteiről
Bemutatták Charles Bukowski A város legszebb nője című novelláskötetét
Bemutatták Locker Dávid: Beszédkényszer című verseskötetét

Más művészeti ágakról

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
Bartók György szerzői estje a Fugában
art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés