színház
2012. 01. 11.
Négy temesvári vendégjáték a Szkénében
Szkéné Színház, Műegyetem rakpart 3. 1111 Budapest
Január közepén három egymást követő napon, valamint február elején két estén át a temesvári Csiky Gergely Színház előadásai vendégszerepelnek a Szkénében: Mady-Baby, Mellékhatások, Deviancia és a Prah.
Az előadásokról:
2012. január 23. és február 5. 15:00h
Gianina Cărbunariu: Mady-Baby
„Otthon… én nem vagyok otthon. Itthon sem vagyok itthon. De otthon sem vagyok otthon. Otthon nem vagyok itthon, itthon nem vagyok otthon. Én nem leszek otthon se itthon, se otthon."
A monodráma, melyet Borbély B. Emília játszik, három román fiatalról és az önfeláldozásról szól. Egy nehéz körülmények között élő, bukaresti lányt, Voicut, az Írországban élő barátja rávesz, hogy költözzön ki hozzá. A repülőtéren Mady találkozik Bogdánnal, együtt utaznak és a továbbiakban hármójuk sorsa egybefonódik. A fiúk önmegvalósításról szóló harcában, a lány eszközzé, majd áldozattá válik. Mivel mindketten Mady prostitúciójából húznak hasznot, miután terhes lesz, egyikük sem vállalja a következményeket, inkább úgy döntenek: megölik.
Az előadás olvasatában Mady története, egy feltámadástörténet, amely a jóság és bűn, alászállás és megváltás, önzés és áldozathozatal fogalmai köré csoportosul. Eltompult, részvétlen korunkban Mady hús-vér, megtapasztalható valósága élő tanubizonyságaként szolgáljon az önzetlen szeretetnek, amellyel, ha figyelmesek vagyunk, civil életszféránkban bárhol találkozhatunk, köztereken és átjárókon, autóbuszon és bevásárlóközpontokban, útszéleken és kórházakban, a másikban és önmagunkban.
Az előadás hossza: 1 óra 20 perc szünet nélkül
Az előadás egy városban közlekedő buszon játszódik.
Találkozás a színház előtt!
2012. január 22. és 23. 20:00h
Mellékhatások – frusztrációk és kétségek csak részben – Woody Allen nyomán
„Isten hallgat, most már csak az Embernek kéne befognia a száját."
„A valóság egyetlen jellemzője, hogy híján van a lényegnek. Amivel nem azt akarom mondani, hogy nincs lényege, hanem hogy híján van neki."
„Ha nem hibázol folyton, az annak a jele, hogy nem hozol létre semmi újat."
Woody Allenről mindenkinek a neurotikus értelmiségi, a kicsi, szemüveges, New York-i entellektüel jut az eszébe, aki több időt tölt a pszichológusánál, mint partnerével, szüleivel vagy a munkahelyén. Azoknak, akik a figura mögé próbálnak látni elsősorban a sikerfilmek (Annie Hall, a Hanna és nővérei, Fogd a pénzt és fuss! stb.) rendezője jut eszébe. Pedig Allen nem csupán elsőrangú forgatókönyvíró, rendező és összetéveszthetetlenül egyedi színész, hanem színpadi szerzőként és négy kispróza kötetével pedig novellaíróként irodalmi babérokra is tör. A kisprózákban némileg átöltöztetve ugyan, de ugyanazokat az elemeket fedezhetjük fel, mint az Allen-filmekben: az értelmiségi, finom szellemeskedést, a néhol brutálisan abszurd poénokat, a mindent a szatíra görbe tükrén át szemlélő életfelfogást. De vajon még ma is érvényesek-e, hatnak-e ezek az Allen művészetének esszenciáját egybesűrítő novellák?
Allen: László Pecka Péter
Bryan: Aszalos Géza
Connie: Magyari Etelka
Daphne: Tokai Andrea
Ernest: Bandi András Zsolt
Rendező-koreográfus: Katona Gábor
2012. január 24. 20:00h
Németh Ákos: Deviancia
Nehéz meghatározni, hogy mi a normális és mi a deviáns, erre maga a szerző sem törekszik: „Olyan világ ez, amelyben teljesen szétbomlott, vagy már bomlásnak indult családok jelennek meg – gyerekeket látunk szülők nélkül és szülőket gyerekek nélkül. Olyan világ ez, amelyben a társas lét csaknem teljesen kizárt, így nem marad más, mint az «egészséges magány»és az emberben féregként nyüzsgő gondolatok, melyek belülről emésztik"– vallja az előadás dramaturgja, Gálovits Zoltán.
A Deviancia szeretetről, megértésről, egymás elfogadásáról szól. Középpontjában egy testvérpár áll, két nővér, egyikük autista. „...bár mindketten dolgoznak, mégis nagyon bizonytalan a létük a világban. Ahogy a dráma többi szereplőé is. De épp ez a peremhelyzetük teremt drámai helyzeteket, gondolkodtat el az emberi lét alapvető kérdésein, az élet értelmén. Mai magyar történet, de a «tanulsága» bárhol, bármikor érthető. Nyelvileg is gondos, az iskolázatlan emberek töredékes, pongyola mondatfűzései – ami bizonyos világlátást, gondolkodásmódot is elárul" – ír a darabról Lőkös Ildikó dramaturg.
Bea, eladó egy kertészetben: Tar Mónika
Zsanett, autista lány, a féltestvére: Lőrincz Rita
Noémi, eladó egy kertészetben: Tasnádi-Sáhy Noémi
Bandi bácsi, kertész, majd munkanélküli: Balázs Attila
Sanyi bácsi, főnök egy kertészetben: Dukász Péter
Rákné, Bea és Zsanett anyja, kegyszerárus: Éder Enikő
Rendező: Németh Ákos
2012. február 4. és 5. 20:00h
Spiró György: Prah
Szociológusok több felmérést is végeztek az Egyesült Államokban, és azt találták, hogy azok 90%-a, akik nagy összegű szerencsejáték nyereményhez jutottak, két év alatt elköltötték a teljes nyereményt. Ráadásul, nem csak ugyanoda jutottak anyagilag, ahonnan indultak, de még mélyebbre süllyedtek az adósságokban. Mi ennek az oka?
Ha egy szegény és egy gazdag embert kiteszünk egy fillér nélkül az utcára, akkor a gazdag viszonylag rövid idő alatt meggazdagszik, a szegény meg szegény marad. Ennek oka, hogy a gazdag megtanult a pénzzel bánni, és megtanulta látni a lehetőségeket. De ne adjuk fel, mi lottózó szegények sem! Szinte mindenkinek komoly esélye van a következő egy-két évtizedben, hogy váratlanul és hirtelen egy nagyobb összeghez jusson- már amennyiben lottózik! Ilyenkor legyenek észnél! Számoljanak végig mindent, ne ragadtassák el magukat, higgadtan és nyugodtan döntsenek.
„Hiteles főszerepek. Szász Enikő és Dukász Péter maga a Nő és a Férfi. Mintha saját történetüket játszanák, mintha belőlük fakadna minden szó, mondat, gesztus. Szász és Dukász belülről építkeztek, alakításuk kiemelkedő tehetségről, de egyben színészi műveltségről is tanúskodik.”
Nő: Szász Enikő
Férfi: Dukász Péter
rendező: László Sándor
Legjobb előadás-díj, Rövid Dráma Fesztivál, Nagyvárad 2011
Legjobb színésznő-díj (Szász Enikő), Rövid Dráma Fesztivál, Nagyvárad 2011
Bővebb infó az előadásokról: www.szkene.hu
Jegyár: egységesen 2.000,-
2012. január 23. és február 5. 15:00h
Gianina Cărbunariu: Mady-Baby
„Otthon… én nem vagyok otthon. Itthon sem vagyok itthon. De otthon sem vagyok otthon. Otthon nem vagyok itthon, itthon nem vagyok otthon. Én nem leszek otthon se itthon, se otthon."
Mady
A monodráma, melyet Borbély B. Emília játszik, három román fiatalról és az önfeláldozásról szól. Egy nehéz körülmények között élő, bukaresti lányt, Voicut, az Írországban élő barátja rávesz, hogy költözzön ki hozzá. A repülőtéren Mady találkozik Bogdánnal, együtt utaznak és a továbbiakban hármójuk sorsa egybefonódik. A fiúk önmegvalósításról szóló harcában, a lány eszközzé, majd áldozattá válik. Mivel mindketten Mady prostitúciójából húznak hasznot, miután terhes lesz, egyikük sem vállalja a következményeket, inkább úgy döntenek: megölik.
Az előadás olvasatában Mady története, egy feltámadástörténet, amely a jóság és bűn, alászállás és megváltás, önzés és áldozathozatal fogalmai köré csoportosul. Eltompult, részvétlen korunkban Mady hús-vér, megtapasztalható valósága élő tanubizonyságaként szolgáljon az önzetlen szeretetnek, amellyel, ha figyelmesek vagyunk, civil életszféránkban bárhol találkozhatunk, köztereken és átjárókon, autóbuszon és bevásárlóközpontokban, útszéleken és kórházakban, a másikban és önmagunkban.
Az előadás hossza: 1 óra 20 perc szünet nélkül
Az előadás egy városban közlekedő buszon játszódik.
Találkozás a színház előtt!
2012. január 22. és 23. 20:00h
Mellékhatások – frusztrációk és kétségek csak részben – Woody Allen nyomán
„Isten hallgat, most már csak az Embernek kéne befognia a száját."
„A valóság egyetlen jellemzője, hogy híján van a lényegnek. Amivel nem azt akarom mondani, hogy nincs lényege, hanem hogy híján van neki."
„Ha nem hibázol folyton, az annak a jele, hogy nem hozol létre semmi újat."
Woody Allen
Woody Allenről mindenkinek a neurotikus értelmiségi, a kicsi, szemüveges, New York-i entellektüel jut az eszébe, aki több időt tölt a pszichológusánál, mint partnerével, szüleivel vagy a munkahelyén. Azoknak, akik a figura mögé próbálnak látni elsősorban a sikerfilmek (Annie Hall, a Hanna és nővérei, Fogd a pénzt és fuss! stb.) rendezője jut eszébe. Pedig Allen nem csupán elsőrangú forgatókönyvíró, rendező és összetéveszthetetlenül egyedi színész, hanem színpadi szerzőként és négy kispróza kötetével pedig novellaíróként irodalmi babérokra is tör. A kisprózákban némileg átöltöztetve ugyan, de ugyanazokat az elemeket fedezhetjük fel, mint az Allen-filmekben: az értelmiségi, finom szellemeskedést, a néhol brutálisan abszurd poénokat, a mindent a szatíra görbe tükrén át szemlélő életfelfogást. De vajon még ma is érvényesek-e, hatnak-e ezek az Allen művészetének esszenciáját egybesűrítő novellák?
Allen: László Pecka Péter
Bryan: Aszalos Géza
Connie: Magyari Etelka
Daphne: Tokai Andrea
Ernest: Bandi András Zsolt
Rendező-koreográfus: Katona Gábor
2012. január 24. 20:00h
Németh Ákos: Deviancia
Nehéz meghatározni, hogy mi a normális és mi a deviáns, erre maga a szerző sem törekszik: „Olyan világ ez, amelyben teljesen szétbomlott, vagy már bomlásnak indult családok jelennek meg – gyerekeket látunk szülők nélkül és szülőket gyerekek nélkül. Olyan világ ez, amelyben a társas lét csaknem teljesen kizárt, így nem marad más, mint az «egészséges magány»és az emberben féregként nyüzsgő gondolatok, melyek belülről emésztik"– vallja az előadás dramaturgja, Gálovits Zoltán.
A Deviancia szeretetről, megértésről, egymás elfogadásáról szól. Középpontjában egy testvérpár áll, két nővér, egyikük autista. „...bár mindketten dolgoznak, mégis nagyon bizonytalan a létük a világban. Ahogy a dráma többi szereplőé is. De épp ez a peremhelyzetük teremt drámai helyzeteket, gondolkodtat el az emberi lét alapvető kérdésein, az élet értelmén. Mai magyar történet, de a «tanulsága» bárhol, bármikor érthető. Nyelvileg is gondos, az iskolázatlan emberek töredékes, pongyola mondatfűzései – ami bizonyos világlátást, gondolkodásmódot is elárul" – ír a darabról Lőkös Ildikó dramaturg.
Bea, eladó egy kertészetben: Tar Mónika
Zsanett, autista lány, a féltestvére: Lőrincz Rita
Noémi, eladó egy kertészetben: Tasnádi-Sáhy Noémi
Bandi bácsi, kertész, majd munkanélküli: Balázs Attila
Sanyi bácsi, főnök egy kertészetben: Dukász Péter
Rákné, Bea és Zsanett anyja, kegyszerárus: Éder Enikő
Rendező: Németh Ákos
2012. február 4. és 5. 20:00h
Spiró György: Prah
Szociológusok több felmérést is végeztek az Egyesült Államokban, és azt találták, hogy azok 90%-a, akik nagy összegű szerencsejáték nyereményhez jutottak, két év alatt elköltötték a teljes nyereményt. Ráadásul, nem csak ugyanoda jutottak anyagilag, ahonnan indultak, de még mélyebbre süllyedtek az adósságokban. Mi ennek az oka?
Ha egy szegény és egy gazdag embert kiteszünk egy fillér nélkül az utcára, akkor a gazdag viszonylag rövid idő alatt meggazdagszik, a szegény meg szegény marad. Ennek oka, hogy a gazdag megtanult a pénzzel bánni, és megtanulta látni a lehetőségeket. De ne adjuk fel, mi lottózó szegények sem! Szinte mindenkinek komoly esélye van a következő egy-két évtizedben, hogy váratlanul és hirtelen egy nagyobb összeghez jusson- már amennyiben lottózik! Ilyenkor legyenek észnél! Számoljanak végig mindent, ne ragadtassák el magukat, higgadtan és nyugodtan döntsenek.
„Hiteles főszerepek. Szász Enikő és Dukász Péter maga a Nő és a Férfi. Mintha saját történetüket játszanák, mintha belőlük fakadna minden szó, mondat, gesztus. Szász és Dukász belülről építkeztek, alakításuk kiemelkedő tehetségről, de egyben színészi műveltségről is tanúskodik.”
Simon Judit
Nő: Szász Enikő
Férfi: Dukász Péter
rendező: László Sándor
Legjobb előadás-díj, Rövid Dráma Fesztivál, Nagyvárad 2011
Legjobb színésznő-díj (Szász Enikő), Rövid Dráma Fesztivál, Nagyvárad 2011
Bővebb infó az előadásokról: www.szkene.hu
Jegyár: egységesen 2.000,-
Szerzők
-- PRAE.HU --
A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.
