A müncheni Theaterakademie-n 2012 őszétől 8 félévig tart az alapképzés az énekes-zenészszínházi szakon, a következő lépcsőben a mesterképzés 4 féléves lesz. Az utóbbi struktúráját, tantervét, gyakorlatát tanszékvezetőként Kovalik Balázs alakítja ki.

A rendező komoly kihívásnak tartja a feladatot. Márciusban Hannoverben rendez.

Aldous Huxley magyarul Loudun ördögei címmel megjelent művéből John Whiting készített drámai változatot. Ebből szerkesztette operájának librettóját a lengyel komponista, Kryztof Penderecki.

"Társadalompolitikai dráma arról, hogyan nyír ki egy kisváros valakit. Hogyan kerül szembe Urbain Grandier püspök a helyi és a nagy politika erőivel. Hogyan küldi halálba az a beteges szerelmi vonzódás, amit az Orsolya-rendi apáca zárda főnöknője, Jeanne érez iránta. A Loudun ördögei egyébként nem regény, hanem tényirodalom.

Az opera bemutat minden érzelmi frusztrációt, ami odavezet, hogy elkezdjünk valakit gyűlölni, ellene boszorkányüldözést kreálni" - részletezte az MTI-nek a rendező, hozzátéve: nem kell mai párhuzamokért nagyon mélyre ásni.

Amint a történészek is megállapítják, Grandier egy Richelieu bíborostól induló politikailag motivált üldöztetés áldozata is. A hugenották elleni küzdelemben a városok önrendelkezési jogát elvették. A bíboros a központosított hatalom megszállottjaként a városfalakat leromboltatta, Loudun és Grandier volt a keményen ellenállók egyike - magyarázta Kovalik Balázs.

Mivel nem lehetett politikailag vagy egyházilag ellehetetleníteni a püspököt, végül az emocionális hisztériát használják fel ellene. "Nagyon érdekes a darab felépítése, és az is, hogy 1968-ban, a diákmozgalmak fellángolása idején volt az ősbemutatója Hamburgban. Érdekes lenne Magyarországon - ahol sosem játszották - bemutatni. A hannoveri opera együttese pedig azért vette elő most, mert érdekes, nyitott színház. Németországban szokatlanul nagy, körülbelül 40 fős társulatot tart fönn, rendszeresen tűz műsorra olyan darabokat, amelyek nem tartoznak a standard repertoárhoz, mint a Bohémélet vagy az Aida" - mutatott rá a rendező.

"Németországban a közönség nevelését igen komolyan veszik. A közönség azért megy színházba, mert kíváncsi arra, hogy mi fog ott történni, és nem azt várja, amit ismer. A folyamat 15-20 éve kezdődött. A befektetett munka mostanra ért be, mert az igazgatók nem csupán a saját 3-5 éves vezetői periódusukban gondolkodtak, hanem jóval hosszabb távra. Ma az emberek szeretnek operába járni. A hannoveri színház körülbelül olyan méretű, mint a budapesti Operaház, tőle 40 kilométerre ott van a braunschweigi, meg a kasseli szintén ezer személyes színház. Olyan verseny van tehát, ami arra ösztönzi a társulatokat, hogy gondolkodjanak, hogy érdekesek legyenek."

A hannoveri előadásban nem úgynevezett sztárok lépnek fel, hanem azok a társulati tagok, akik Kovalik véleménye szerint rendkívül megbízható, a mai zenés színház követelményeinek megfelelő énekesek, ahogy az 2010-ben bebizonyosodott, amikor Prokofjev A három narancs szerelmese című operáját vitte itt színre.

Braunschweigben, ahol a Figaro házasságát rendezi májusban, évadonként tíz premiert tartanak. Ha Hannoverben Penderecki-művet mutatnak be, akkor Braunschweigben egy verista ritkaságot, Mascagni Isabeau-ját kínálják, amelyről sajnos nem feltételezhető, hogy magyar társulat valaha is játszaná. "Ez a konstruktív konkurencia. A színházat pedig a bemutatók tartják életben" - vélekedett a rendező. Elárulta: a Figaro házassága is "társulati" premier lesz, bár a díszletet szinte állandó alkotótársa, Antal Csaba tervezi.