építészet
2011. 12. 12.
Őskori településeket tártak fel a kuvaiti sivatagban
Őskori településeket, temetőket, kutakat tárt fel egy lengyel régészeti expedíció az elmúlt öt év során az észak-kuvaiti sivatagban.
Piotr Bielinski ásatásvezető régész arról számolt be, hogy az Esz-Szabia sivatagban a Kr.e. 4800 és 4500 közötti időszakból származó, az úgynevezett ubaid kultúrához tartozó leletekre bukkantak - olvasható a Kuwait Times (http://www.kuwaittimes.net) angol nyelvű kuvaiti hírportálon.
Az egykori települések igen közel helyezkednek el egymáshoz, így biztosra vehető, hogy több száz főből álló közösség telepedett meg a térségben.
"Értékes cserépedények és szerszámok sokasága, valamint rengeteg egyéb lelet került elő. Némely tárgy rendeltetése könnyen felismerhető, másokét nehezebb megmagyarázni" - ismertette Piotr Bielinski, aki szerint a nagyobb településeken folyt az áru "ipari" termelése, amelyet Mezopotámiába szállítottak.
A kutató elmondta: egyelőre nem tudják, miért éppen az Esz-Szabiát választották a letelepedésre, és hogyan élhettek ott meg, maradhattak életben az egykori lakók. "Rengeteg a nyitott kérdés, de folytatjuk a kutatásokat, hogy feltárjuk Kuvait őskori történelmét" - ígérte Bielinski.
Ubaid az Úr városától 6 kilométerre lévő régészeti helyszín, amelyről a Kr.e. 5900 és 4300 közötti kultúrát elnevezték. Az ubaid kultúrára jellemző kerámiák szinte egész Mezopotámiában, minden fontos lelőhelyen megtalálhatók, típusai alapján a korszakot négy időszakra bontják. Az elsőre sötét festésű kerámia jellemző, a második időszakban készített festett kerámiákon a mintát a festetlen részek adják ki, mintegy "negatívként". A harmadik és a negyedik szakaszt késő ubaid-kornak is szokták hívni, amely Kr. e. 5400 táján egy új, egyszerű festett kerámia megjelenésével kezdődött.
Az egykori települések igen közel helyezkednek el egymáshoz, így biztosra vehető, hogy több száz főből álló közösség telepedett meg a térségben.
"Értékes cserépedények és szerszámok sokasága, valamint rengeteg egyéb lelet került elő. Némely tárgy rendeltetése könnyen felismerhető, másokét nehezebb megmagyarázni" - ismertette Piotr Bielinski, aki szerint a nagyobb településeken folyt az áru "ipari" termelése, amelyet Mezopotámiába szállítottak.
A kutató elmondta: egyelőre nem tudják, miért éppen az Esz-Szabiát választották a letelepedésre, és hogyan élhettek ott meg, maradhattak életben az egykori lakók. "Rengeteg a nyitott kérdés, de folytatjuk a kutatásokat, hogy feltárjuk Kuvait őskori történelmét" - ígérte Bielinski.
Ubaid az Úr városától 6 kilométerre lévő régészeti helyszín, amelyről a Kr.e. 5900 és 4300 közötti kultúrát elnevezték. Az ubaid kultúrára jellemző kerámiák szinte egész Mezopotámiában, minden fontos lelőhelyen megtalálhatók, típusai alapján a korszakot négy időszakra bontják. Az elsőre sötét festésű kerámia jellemző, a második időszakban készített festett kerámiákon a mintát a festetlen részek adják ki, mintegy "negatívként". A harmadik és a negyedik szakaszt késő ubaid-kornak is szokták hívni, amely Kr. e. 5400 táján egy új, egyszerű festett kerámia megjelenésével kezdődött.
További írások a rovatból
Beszámoló a 18. Velencei Építészeti Biennáléról