A Titokfejtő Lap- és Könyvkiadó kötetének egy fejezete kapcsán Grandpierre Attila - csillagász, az egykori Vágtázó Halottkémek (VHK) frontembere, s a jelenleg is aktív Vágtázó Csodaszarvas együttes énekese - azt mondta: I. István király apja, Géza fejedelem alatt "a titkos diplomácia fegyvereivel" győzték le a magyarokat, miután katonailag nem sikerült a nyugati hatalmaknak alávetni őket.

Ezt a magyar történelem "hatalmas fordulatának" nevezte, amely megváltoztatta a magyarság későbbi sorsát.

Utalt arra, hogy a szerző arra a következtetésre jutott, hogy 955-ben a magyarok elleni "titkos diplomácia" bevetéséről döntött a pápa és a német-római császár. Ennek következtében - mint fogalmazott - a quedlinburgi szerződéssel 973-ban 12 magyar főurat "árulásra bírtak rá".

Ennek keretében titkos szerződéssel megpecsételték Magyarország sorsát, és vállalták az idegen hatalom szolgálatát - folytatta, hozzátéve: a megállapodásnak része volt a keresztény hittérítők behívása, melynek során fegyveresek is jöttek a papok védelmére, így hozva függésbe a magyarságot.

Véleménye szerint ezzel nemzeti szervezetéről, szokásjogáról, és "páratlan szabadságáról" mondott le a magyarság.

Grandpierre K. Endre kutatásai arra is rávilágítanak, hogy "a népet vezetőik isteni természetűnek tartották", s a királyi hatalom korabeli korlátozása is erre vezethető vissza, sőt a krónikák arról szólnak, hogy a bírák is visszahívhatók voltak.

A Képes Krónika alapján a szerző azt állítja: Géza fejedelem idejéig maradt meg a tisztségviselők visszahívhatósága - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a könyv 1996-ban tíz füzetben látott napvilágot, és most először kerül könyv alakban az olvasóközönség elé. Meglátása szerint ez az első átfogó könyv a magyar történelem olyan központi kérdéseiről, amelyek felvetése is tabunak számított a közelmúltig.

A könyv tartalomjegyzéke alapján a kiadvány egyebek mellett azt taglalja, hogy miként tudósít Anonymus gesztája a Kárpát-medencében élt szlávokról, foglalkozik Árpád fejedelem halálával, azzal, hogy hol található a magyar őshaza, valamint a magyar ősvallás történelmi alapjait elemzi. Külön fejezet szól a magyar ősvallásról, illetve arról, hogy a magyarok milyen körülmények között vették fel a kereszténységet.

Grandpierre Attila közölte: a szerzőnek 1962-ben jelent meg első könyve, egy történelmi regény. Kitért arra, hogy a szerző 1970-ben a Fekete hóesés című könyvében Zrínyi Miklós költő, hadvezérről azt írta, hogy gyilkosság áldozata lett, és nem vadkan sebezte halálra, emiatt nem adták ki műveit. Grandpierre K. Endrének 1989 után 26 könyve jelent meg, egyebek mellett a Királygyilkosságok című, amelyet még 1985-ben tiltott be a kádári cenzúra - tette hozzá.