A művészeti akadémiák szinte minden európai országban köztestületek, tehát teljes függetlenséggel bíró, de államilag finanszírozott intézmények.

Magyarországon ez nem így volt, a Magyar Tudományos Akadémiának 1949-ben megszűnt a művészeti tagozata - idézte fel a köztestületté alakult MMA első elnökének novemberben megválasztott belsőépítész, Fekete György.

Elmondása szerint ezért alakult meg Makovecz Imre és 22 társa kezdeményezésére 1992-ben az MMA, akkor még mint egyesület. Az Akadémia saját erőből épített székházrészt Óbudán, ahol 19 évig működött, tagságát 163 fősre felduzzasztva, de időközben 63 halottal a háta mögött - emlékeztetett Fekete György.

"Mivel ez nagyon jelentős szellemi potenciál nyolc művészeti ágban (képző- és iparművészet, építészet, zene, fotóművészet, film, népművészet, irodalom), mindig megvolt az igény, hogy a szerdai szalonokon túl az Akadémiának olyan hatóköre, tevékenysége is legyen, amellyel egy lehetséges nemzeti kulturális stratégiába bele tudja építeni saját tapasztalatait.

Ez természetesen nem intézkedési jogkör - a vágyak szerint sem az volt -, hanem koordinációs tevékenység" - fogalmazott.

Fekete György elmondta, két éve próbálták a politikusokat, intézményvezetőket, kulturális szakembereket meggyőzni arról, hogy ez megkönnyítené azt a munkát, amit az állami intézmények: múzeumok, levéltárak, színházak, táncegyüttesek nagyon nehezen végeznek elszigetelten.

A kormányváltás után az állami vezetők részéről is kedvező visszajelzések érkeztek, majd a szokásoshoz képest igen gyorsan, 80 nap alatt megszületett az MMA-ról szóló törvény, elkészült az alapszabály, és az egyesület már a törvény hatályba lépése előtt elkezdett virtuálisan köztestületté alakulni - idézte fel az Akadémia elnöke.

Beszámolója szerint a november 5-i alakuló közgyűlés már az MMA tisztségviselőit is megválasztotta a két alelnök kivételével, akik személyéről a januári közgyűlés dönt.

A bátorságot az MMA-nak az adta a köztestületté váláshoz, hogy a kormánytól ígéretet kapott, jelenlegi kis klubhelyiségét felválthatja a Pesti Vigadó épületével.

A Vigadó tulajdonosa a magyar állam, használója a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, amely nyár végéig megszűnik, és átadja a vagyonát az MMA-nak - közölte.

Fekete György hozzátette, ez lesz a közeljövő legnagyobb feladata: "a Vigadó 150 éves épületének évek óta folyik egy többmilliárdos műemléki felújítása. Ez rekonstrukcióval is jár - mert a hetvenes években sok mindent tönkretettek -, ami nagyon sok időt és pénzt igényel" - mutatott rá.

Az épületben várhatóan 2012 második felére készül el a közönség által régen ismert, a jövőben Liszt Ferenc nevét viselő koncertterem, egy kamaraszínház, a negyedik emeleten egy nagy rendezvénytér és a hatodik emeleten egy új, csaknem 1000 négyzetméteres kiállítási és kongresszusi tér, amely a tetőtér megemelésével, illetve az épületgépészet alagsorba helyezésével jön létre.

"Ez az infrastruktúra adja a bátorságot, hogy felvegyük a kapcsolatot más intézményekkel - például a Műcsarnokkal, a MAOE-vel, a Szépművészeti, az Iparművészeti és a Budapesti Történeti Múzeumokkal - és felvessük egy Magyar Nemzeti Szalon létrehozását" - szólt egy új programsorozat ötletről az MMA elnöke.

Fekete György hangsúlyozta: míg a nemzetközi művészet koncentrált bemutatkozási lehetőségekkel rendelkezik Budapesten, a magyar művészeti jelenlét ehhez képest korlátozottabb.

A Magyar Nemzeti Szalon célja ezért az lenne, hogy különböző műfajokat, partnerintézményeket és forrásokat összefogva, a Magyar Művészetek Háza néven működő Vigadón kívül Budapest egyéb helyszínein és nagyobb vidéki városokban is koncentráltan jelenítse meg a nemzeti művészetet, egységes katalógusrendszerrel, megnyitókkal.

Az elnök a kultúrpolitika szintjén is kiemelte a stratégiai gondolkodás jelentőségét, hiszen a jelenlegi pénzhiány "nem jelenti azt, hogy dialógusnak ne kellene lennie.

Egy akármilyen távoli jövőkép felrajzolása lelkesedést, türelmet ad a résztvevőknek" - fogalmazott. Fekete György hozzátette, hogy az MMA és a Széchenyi Művészeti Akadémia (SZIMA) között nem érzékel ellenséges viszonyt, ami talán annak is köszönhető, hogy a két szervezet hat jelenlegi és több már elhunyt kettős taggal is rendelkezik.
"Értékeket megítélni egyébként is csak a művek minősége alapján vagyunk hajlandók; sem korosztályi, sem vallási, sem stílusbeli meghatározottságnak nem engedünk.

Belülről elég színes ahhoz az Akadémia, hogy néha komoly viták folyjanak, persze nem olyanok, amelyek a résztvevők emberi értékét megkérdőjeleznék. Szerencsére a gyalázkodások nem az akadémiák, nem a nemzeti és a liberális gondolkodás részéről érkeznek, hanem ezeken az erőtereken kívülről, ezért mi nem foglalkozunk velük" - hangoztatta.

Az MMA költségvetéséről szólva az elnök elmondta, a köztestületté alakulás költségeire 100 millió forintot kaptak, jövőre pedig 1 milliárdból zajlik az Akadémia fizikai berendezkedése, a Vigadó beüzemelése.

"Abban reménykedünk, hogy ez a keret a későbbiekben sem csökken, és akkor nem 15 százaléka fordítható szakmai tevékenységre - például kiállításra, ösztöndíjra, könyv- és folyóirat-kiadásra - hanem ez az arány megfordul.

Ekkor magunk tudnánk hangversenyeket, határon túli színházi fesztivált rendezni, az Ünnepi Könyvhéten külön jelentkezni, esetleg a Vörösmarty térről a Vigadó térre is áthúzva a Könyvhetet" - adott hangot reményeinek Fekete György.