art&design
2008. 08. 03.
Német múzeum internetre tette Hitler műgyűjteményét
MTI
Adolf Hitler művészeti gyűjteménye - amelynek a "Führer" saját múzeumot álmodott Ausztriában - most fölkerült az internetre.
A berlini Német Történeti Múzeum elhatározta, hogy a különleges "Linz Gyűjteményt" hozzáférhetővé teszi az érdeklődőknek online katalógus formájában. Ezzel segíti a nézőket, hogy megértsék több mű bonyolult és sokszor tragikus történetének hátterét - mondta Rudolf Trabold, a múzeum szóvivője.
"A speciális Linz Projekt teljes festményadatbázisa most már az interneten található" - tette hozzá. Hitler ezeket a munkákat a késői 1930-as évektől a II. világháború végéig vásárolta, de leginkább családoktól eltulajdonította. Az volt a terve, hogy a gyűjteményt a háború után Ausztriába, Linzbe viteti, megfelelő múzeumot alapítva hozzá.
A Hitler-gyűjtemény egy sóbányában elrejtve vészelte át a háborút, majd a győztes szövetséges csapatok elkobozták az egészet. A szövetségesek lefotózták és katalogizálták mind a 4731 darabot: festményeket, szobrokat, bútorokat, porcelánokat, szőnyegeket. Az elmúlt 60 év alatt az anyag szétszóródott Németországban, vagy szerte Európában. Most, hogy minden fölkerült az internetre (www.dhm.de/datenbank/linzdb), tájékozódhatnak róla a művek esetleges tulajdonosai vagy helyi múzeumok.
A berlini múzeumi szóvivő szólt arról is, hogy ez a gyűjtemény különleges ablakot nyit a náci művészetpolitikára. Hitler a bécsi művészeti akadémia hallgatója volt és levelezőlapokat is illusztrált, javarészt XIX. századi német és osztrák festők műveit gyűjtötte össze.
A gyűjtemény több olyan német munkát tartalmaz, amely Hitler uralma idején született, de a korszak meghatározó festői, mint Max Ernst vagy Paul Klee alkotásai közül egyetlen darab sincs a kollekcióban, mert a nácik degeneráltnak tartották az ő művészetüket.
"A speciális Linz Projekt teljes festményadatbázisa most már az interneten található" - tette hozzá. Hitler ezeket a munkákat a késői 1930-as évektől a II. világháború végéig vásárolta, de leginkább családoktól eltulajdonította. Az volt a terve, hogy a gyűjteményt a háború után Ausztriába, Linzbe viteti, megfelelő múzeumot alapítva hozzá.
A Hitler-gyűjtemény egy sóbányában elrejtve vészelte át a háborút, majd a győztes szövetséges csapatok elkobozták az egészet. A szövetségesek lefotózták és katalogizálták mind a 4731 darabot: festményeket, szobrokat, bútorokat, porcelánokat, szőnyegeket. Az elmúlt 60 év alatt az anyag szétszóródott Németországban, vagy szerte Európában. Most, hogy minden fölkerült az internetre (www.dhm.de/datenbank/linzdb), tájékozódhatnak róla a művek esetleges tulajdonosai vagy helyi múzeumok.
A berlini múzeumi szóvivő szólt arról is, hogy ez a gyűjtemény különleges ablakot nyit a náci művészetpolitikára. Hitler a bécsi művészeti akadémia hallgatója volt és levelezőlapokat is illusztrált, javarészt XIX. századi német és osztrák festők műveit gyűjtötte össze.
A gyűjtemény több olyan német munkát tartalmaz, amely Hitler uralma idején született, de a korszak meghatározó festői, mint Max Ernst vagy Paul Klee alkotásai közül egyetlen darab sincs a kollekcióban, mert a nácik degeneráltnak tartották az ő művészetüket.
További írások a rovatból
Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon