Fél éve zárt be az MKVM a Szent István-bazilika mellett, hogy az Óbudai Társaskörrel szemben lévő egykori Krúdy-házba költözzön - elevenítette fel a székhelyváltás előzményeit a múzeum igazgatója.

Kiss Imre emlékeztetett: az építkezéssel töltött hónapok után néhány kisebb programnak már otthont adott az MKVM új épülete, most azonban három állandó és négy időszaki kiállítás megnyitásával adják azt át hivatalosan.

"Amit azonban a közönség most láthat, az csak a harmada, negyede annak, amit a következő két évben tervezünk" - árulta el, hozzátéve: a jövőben például vendéglátóhelyként meg kívánják nyitni az épület későbarokk pincéit, és ahhoz liftet is építeni.

Lévai Anikó megnyitóbeszédében üdvözölte, hogy az MKVM munkatársai az anyagi források szűkösségét ötletekkel tudták helyettesíteni, emlékeztetve: a szegénység szülte leleményesség a gasztronómiában is számtalan új fogást eredményezett.

A toronyházak tövében itt egy kis megmaradt Óbudát talál a látogató, aki ebben az intimitást ígérő házban otthonosan érezheti magát, akárcsak egykor Krúdy Gyula - idézte fel Lévai Anikó az épület egykori lakójának emlékét.

Mint hangsúlyozta, a múzeumok szerepe az utóbbi évtizedekben megváltozott: azok már nem csupán a tudományosság bástyái, hanem a nagyközönségnek is igyekeznek sokrétű, interaktív élményeket nyújtani. Ilyen hely lesz az MKVM is, ahol a gyerekprogramoktól az esti koncertekig számtalan lehetőség egészíti ki a múzeumi alapfunkciókat.

Lévai Anikó rámutatott: ennek a "kedves, sokrétű és nosztalgikus" intézménynek komoly feladata van a magyar gasztronómia és vendéglátás megújítását célzó küzdelemben is, hiszen a fejlődéshez szükség van az alapok, a múlt ismeretére is.

Zórád Ernő tárlatát kiemelve Lévai Anikó elmondta: bár a művész elsősorban a Tabán festőjeként híresült el, kedvenc írója Krúdy Gyula volt, így biztosan örülne, hogy munkái az író egykori otthonában láthatók.

A család nevében köszöntőt mondó Zórád Katalin elárulta, Zórád Ernő születésének százéves évfordulójára készülve maguk is megdöbbentek édesapjuk életművének nagyságán: csak képregényből háromszáz maradt a művész után, ez 19 ezer rajzot jelent.

A Zórád 100 sorozat keretében Budapesten, vidéken és külföldön is folyamatosan nyíltak és nyílnak a festő, rajzoló munkásságát megidéző kiállítások - közölte Zórád Katalin, hozzáfűzve: az MKVM tárlatán a közönség egyaránt találkozhat a régi Tabánt felidéző munkákkal, képregényekkel és diafilmekkel.

Vasárnap nyíltak meg emellett a Krúdy Gyula életének budapesti színtereit felidéző, illetve a múzeum reklámtábla-gyűjteményéből válogató állandó kiállítások, valamint a kisebb bolti, kereskedelmi, vendéglátós felszereléseket, eszközöket bemutató látványraktár is.

Az időszaki tárlatok közül a Csárdás, polka, zepperli a 19. századi zenés szórakoztató vendéglátás és zenemű-kereskedelem világát idézi meg, de helyet kapott a múzeumban egy karácsonyi édesség- és egy adventi képzőművészeti kiállítás is.