A kötetet - amely Kovács Lajos Péter történésznek, egyetemi tanárnak az Almár Iván csillagásszal, Csaba László közgazdásszal, Csányi Vilmos etológussal, Czelnai Rudolf meteorológussal, Falus András genetikussal, Fürst Zsuzsanna farmakológussal, Kroó Norbert fizikussal, Pataki Ferenc pszichológussal, Székely János esztergomi püspökkel és Varga János virológussal folytatott beszélgetéseit tartalmazza - az Éghajlat Könyvkiadó jelentette meg.

"Ez a Manréza-sorozat tizenegyedik kötete. A magyar könyvkiadásban egyedülálló vállalkozásról van szó, amelyben az élet nagy kérdéseiről folynak beszélgetések" - hangsúlyozta Kovács Lajos Péter, az Éghajlat Könyvkiadó igazgatója.

Ebben sorozatban látott napvilágot egyebek között Roska Tamás és Hámori József akadémikusok párbeszédét tartalmazó Agyhíd - számítógép című kötet, és az Erdő Péter bíboros, Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke és Schweitzer József országos főrabbi beszélgetéseit tartalmazó Hit, erkölcs tudomány című kiadvány.

"Válság van, és véges a világunk. Nem mindegy, hogy mit tudunk arról, hogy hol tart a világ, hová fejlődik a különböző tudományágak szempontjából. Ezért a lehető legsokoldalúbb módon igyekeztünk körbejárni a kérdést" - emelte ki az igazgató, aki a legújabb kötet tíz szereplőjével egy éven át beszélgetett.

A könyv közel százórányi beszélgetés alapján, az anyagot Lengyel Klára nyelvész, az ELTE mai magyar nyelvészeti tanszéke tanára szerkesztette.

"A kötet kicsengése pozitív, a tudósok többsége, bár reálisan látja a veszélyeket, a világot folytathatónak tartja" - összegezte a véleményeket az igazgató.

Falus András nem tudásalapú, hanem etikaalapú társadalomban szeretne élni, amelyben a tudomány a maga nagyon fontos helyén van. "Arra a kérdésre szerettem volna válaszolni, hogy az emberi tudás, ezen belül a genetika, biológia, informatika, miként megy át a mindennapokba, hogyan érti meg eredményeit a laikus nagyközönség" - mutatott rá az akadémikus, aki a a mai modern társadalom legfontosabb elemének az iskolát tartja.

Almár Iván a kötet kapcsán elmondta, hogy a világvége-látomásokat nagyon sokszor kapcsolják össze égi jelenségekkel, kezdve a régi elképzelésektől, hogy az üstökösök elhozzák a világ végét, és jelzik a pusztulást, egészen a modern elképzelésekig, hogy a fejünkre hullik egy mesterséges hold vagy becsapódik egy kisbolygó a Földbe.

"Nagyon sok ilyen csillagászati jelenség van. Bizonyos szakértelem kell ahhoz, hogy az ember meg tudja ítélni, melyik milyen gyakorisággal fordul elő, melyik jelent igazán veszélyt, és melyik csupán félmillió évenként egyszer. Ezekről érdemes beszélni, mert a közvélemény meglehetősen tájékozatlan" - fogalmazott a csillagász.

Mint Czelnai Rudolf akadémikus felidézte, a kiadó megpróbálta "rászorítani" arra, hogy a klímaváltozásról beszéljen, ám a problémakör nem szűkíthető az éghajlatra. "Arról beszéltem, hogy az emberiség nincs felkészülve az égető problémákkal való szembenézésre.

Ami történik, az csak pótcselekvés, pontosabban épp az ellenkezője történik annak, amit globálisan tenni kellene. Óriási tőkekoncentráció folyik a világban. Koncentrálják a termelést is, holott a szétterítése nagyobb biztonságot jelentene. Még mindig csökönyösen ragaszkodunk egy elavult, hibás gazdasági elmélethez" - hangsúlyozta.

Kroó Norbert akadémikus arra mutatott rá hogy az emberiség eddig minden válságot megoldott "Hol kisebb, hol nagyobb költséggel, de megoldotta. Azt hiszem, hogy ezt a válságot is megoldja" - vélekedett a fizikus.