bezár
 

építészet

2011. 11. 29.
Zene és városfejlesztés
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A zenének a városfejlesztésben betöltött szerepéről beszélt a formálódó kulturális klaszter két fontos intézményének vezetője, Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója és Batta András, a Zeneakadémia rektora azon a konferencián, amelyet a Heti Válasz című hetilap szervezett Budapest új dimenziói címmel.

prae.hu

A Művészetek Palotája kezdeményezte a Zeneakadémiával együtt egy kulturális klaszter létrehozását, amelynek tagjai már összeállítottak jól értékesíthető programcsomagokat és találtak hívószavakat ahhoz, hogy a turizmus képes legyen ezeket a tartalmakat közölni külföldön és belföldön is.

Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a palota léte és a város fejlesztése intenzíven kapcsolódik össze.

Felidézte, hogy csaknem egy évszázaddal a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületének elkészülte után sokféle igény találkozásából valósult meg sokféle igény kielégítésére a Művészetek Palotája. Mint mondta, öt év alatt a Müpa bekerült a hasonló európai kulturális intézmények elit klubjába.

Kiemelte, hogy csodálatos kulturális örökség hever előttünk, mégis néha úgy viselkedünk, mint az a kisgyerek, aki játékok tömegének közepén ül és sír, hogy nincs mivel játszania. Úgy vélte, az a dolgunk, hogy rendszerezzük ezeket a kincseket.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora arról beszélt, hogy hatalmas muzsikus egyéniségek születettek magyar földön Liszt Ferenctől, Joachim Józsefen, Auer Lipóton és Nikisch Artúron át Richter Jánosig. Ők - Liszttől eltekintve - valamennyien külföldön csináltak karriert, mert itthon nem voltak megfelelő intézmények.

Majd elkezdődött az építkezések korszaka, a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum, a Vigadó, az Operaház, a Régi és az új Zeneakadémia már teret adott a magyar művészeknek, például Hubay Jenőnek, aki hazatért Brüsszelből a pesti Zeneakadémiára, majd Bartóknak, Kodálynak, Dohnányinak, Weiner Leónak.

Az általuk teremtett alma materből kerültek ki és kerülnek ki ma is a világhírű magyar karmesterek, zongoristák, hegedűsök, vonósnégyesek.

Batta András úgy vélte, hogy a magyar zene, a magyar zenei képzés mint "termék" iránt nagy felvevőkészség mutatkozik például Japánban és Kínában, de az arab térségben is.

Hozzátette: a mai Budapestnek két olyan tengelye is van - az egyik a Duna vonala, a másik az Andrássy út -, amelyen elindulva jeles zenei vagy több funkciójú intézményeket lehet találni.

Mint mondta, az érdeklődőket ide kell csalogatni, hogy itt sajátítsák el a know how-t.

A bel- és a külföld együttes megszólításhoz párbeszéd szükséges, ami a klaszter létrehozásával Batta András szerint elindult. A rektor hozzátette: a Zeneakadémia felújítása 2013-ra befejeződik, ahol új szellemű, fiatalos képzés folytatódhat.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

építészet

Hiány és emlékezet című Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett
építészet

Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett
építészet

Pesti Attilával az okosotthonok kérdéseit jártuk körbe

Más művészeti ágakról

Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
irodalom

Hajdu Levente volt a Kötetlenül sorozat vendége
Kertész Edina: A fotográfuslány – könyvbemutató


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés