Az első napi anyag legérdekesebb darabja egy Szinyei Merse Pál-olajkép 1918-ból, a Szerelmespár II. címen számon tartott mű, amelyet hat évtizede láthatott legutóbb kiállítva a közönség. Ez a kép a fiatal Szinyei legismertebb alkotásának, az 1870-es Szerelmespárnak az újrafestett változata. Annak a műnek, amelyet a festő a legtökéletesebben kidolgozott munkájának tartott.

A ma a Nemzeti Galériában őrzött korai festményt annak idején vevője Amerikába vitte, és csak évtizedekkel később jutatta vissza Magyarországra. Szinyei a festmény fényképét több más eladott képével együtt őrizte, és sokat mesélt róla gyermekeinek. Az ő kérésükre festette meg még egyszer, fél évszázaddal később.

Az idős mester utolsó alkotása Szinyei Merse Anna művészettörténész szerint modernebb, mint a korábbi kép, az ember és természet egybeolvadása a késői színvázlaton szervesebb. A Szerelmespár II. az életmű kivételes alkotása, és mivel Szinyei kép nagyon ritkán kerül műkereskedelmi forgalomba, 32 millió forintról indulhat a licit érte.

Hasonló ritka pillanat, amikor egy eddig ismeretlen Munkácsy Mihály-kép bukkan fel. A Polgár-aukción egy 1860 körüli évekre datált, Munkácsy-szignóval ellátott fiúarckép keresi új tulajdonosát legkevesebb 4,8 millió forintért.

Két Vaszary János-munka is a különlegességek sorába tartozik. A festő legjobb, franciás korszakából az 1926 körüli évekből származó, tüzes színekkel, könnyedén megfogalmazott Pompadour a mester fekete és fehér alapozású korszaka közti átmenet egyik különösen izgalmas darabja. Az ismeretlenségből került elő a Vaszary tervezte egyedi készítésű Zsolnay-falikép, a minden bizonnyal egyházi megrendelésre készült Mária a gyermek Jézussal. A tizenkét részből összeállított falról a pécsi Zsolnay Múzeumban sincs adat. Csak egy kisméretű részletet őriznek, amelyet Nikelszky Géza készített Vaszary után. A színpompás festmény 12 millióért, a kerámiafal 9,5 millióért licitálható.

Kiemelkedő darabok ezeken kívül is bőven vannak. A 19-20. századi magyar festészet köréből Aba Novák Vilmos 1927-ben festett Fürdőzők című vászna (14 millióért) Markó Károlytól egy Pisa-környéki táj 8 millióért, két védett kép, Madarász Viktor Urbinói Vénusza és Székely Bertalan Aichelburg gróf portréja. Ugyanilyen klasszikus értéket képviselnek a 16 - 17. századi német, holland mesterek olajképei.

A második nap legizgalmasabb, és legdrágább tétele egy kínai motívumokkal díszített, szokatlanul nagyméretű, 1850 körüli herendi kaspó. A 8 millióra tartott díszedényt vélhetően az Esterházy család, Herend legnagyobb mecénása rendelte meg a gyártól. A Zsolnay kollekcióban is találni egy most felbukkant művészettörténeti jelentőségű, muzeális tárgyat. A Szépség, 1896 című eozinmázas fehércserép mellszobrot, amely nagy valószínűséggel Stróbl Alajos műve és az egyik Zsolnay lányt ábrázolja.

A szobrot a gyár a millenniumi kiállításra tervezte, egyetlen példányban és bemutatták a párizsi világkiállításon. 1930 körül egy párizsi aukción tűnt fel, aztán hosszú időre nyoma veszett, egészen mostanáig, amikor is 1,8 millió forintért kínálják. A különböző asztali-, utazó-, kandalló- és fali órák közül kiemelkedik egy 1800 körüli francia kocsi óra és egy hasonló korú bécsi szalonóra, Nicoolas Rau vizsgadarabja. Egy 19. századi olasz fajansztükör 1,4 milliót kóstál, és bár ennél sokkal olcsóbb, mégis említésre méltó a Rákosi Mátyás születésnapjára a debreceni üveggyárban egyedi darabként készült, munkásmozgalmi jelképekkel díszített tükör, 120 ezer forintért.

A harmadik nap az ezüstöké. A 250 tétel többnyire bécsi, pesti, moszkvai londoni, párizsi, erdélyi használati ezüstökből és dísztárgyakból áll. A tálak, evőeszközök, tálcák, kínálók, ezüst bankjegyek gyertyatartók, cigarettatárcák néhány tízezer és 6-800 ezer forint között mozognak. Erre a napra is jut szenzáció, egyebek közt egy 1620 körüli dúsan díszített húsvéti cibórium (áldozáshoz használt ostya őrzésére szolgáló kehely). Ezért, a korábban a Habsburg-ház tulajdonában volt szertartásedényért 4,8 millió forintról kell ajánlatot tenni.

A monstre aukció negyedik napján pompás ékszerek és karórák kerülnek kalapács alá. Ezek között árverezik a Bláthy Ottó Titusznak adományozott Wahrmann Mór aranyérmet. Az Akadémia ugyanis 1897 óta évente jutalmazta a kereskedelem és ipar területén elért kiváló érdemeket, 2000 koronával vagy azzal azonos értékű aranyéremmel, melyet Anton Scharff tervezett. Az aukción 1,9 millió forintért kínált 371,2 gramm súlyú példányt 1909-ben, elektronikai gépszerelő mérnöki működéséért Bláthy Ottó Titusz kapta.