Ha az "új" kép nem is tartalmaz minden eredeti részletet, női portré látható rajta, amely egy szakértő szerint azoknak a modelleknek egyikét ábrázolhatja, akik az 1885-ös híres festmény, a Krumplievők előkészítésére szolgáló sorozaton szerepeltek.

A nagy szegénységben élő festő takarékossági okokból gyakran használta fel újra régi képeit, vagy a meglévőre, vagy a létező kép hátára festve új képét. A szakértők úgy gondolják, hogy nagyjából minden harmadik műve rejt a látható festék alatt egy másikat.

Joris Dik, a delfti egyetem anyagtudósa és Koen Janssens, az antwerpeni egyetem vegyésze tudományos és művészeti eljárásokat kombinált a rejtett képek feltárására, előbb gondosan elemezve a régi festékek vegyi összetételét, majd nagy intenzitású Röntgen-sugarakat bocsátva a festményre.

A Röntgen-sugarakat régóta alkalmazzák a művészettörténészek a festmény alatt megbúvó képek kimutatására, az eredmény általában kissé elmosódó fekete-fehér kép. Van Gogh Fűcsomó című festményét a két tudós más módszerrel világította át.

Ezt a kis olajképet, amely mezőrészletet örökít meg, a mester Párizsban festette, amikor Theo öccsénél lakott. Dik és Janssens az atomkutatásban használt részecskegyorsító révén előállított nagy intenzitású röntgensugarakat alkalmazott és segítségükkel kétdimenziós térképet készített a vizsgált festmény alatt található különböző fématomokról. Annak tudatában, hogy a higanyatomok egy vörös, az antimonatomok egy sárga festékanyag összetevői, sikerült kimutatniuk a látható kép alatti másik kép színeit. 

"A vegyi összetételnek megfelelően nagyon pontosan látható vált az orr és a két szem" - mondta el Dik. A portré egy 18 centiméteres kockájának színes szkennelése két napot vett igénybe Németországban, egy hamburgi tudományos intézet részecskegyorsítóján.

Teio Meedendorp amszterdami Van Gogh-szakértő szerint a festő valószínűleg 1994 novembere és 1995 márciusa között festette a jelenlegi kép alatti női portrét, amikor Nuenen holland faluban élt. Ekkor készítette azt a portrésorozatot, amelyet Meedendorp "olajlámpás és mécsfényes" képeknek nevez, ezeket követte 1885-ben a Krumplievők.

A Fűcsomó alatti kép alátámasztja azt a feltevést, hogy Van Gogh Hollandiából postán küldött festményeket Theo testvérének Párizsba, majd miután hozzá költözött, megtalálta ezeket a munkákat és új műveket festett rájuk.

Dik és Meedendorp egyaránt izgalmasnak tartja azt a lehetőséget, hogy ezzel a módszerrel Van Gogh és más mesterek, például Rembrandt és Picasso "képek alatt rejtőző képei" után lehet majd kutatni.

"Igazán meglepett a röntgensugaras színes kép minősége, ez sokat ígér a jövőbeli kutatások számára" - mondta Meedendorp.

A sokat ígérő perspektíváért azonban sokat is kell ígérni, mivel a világon kevés részecskegyorsító van, Hollandiában például egy sem működik.

Dik és Janssens tudományos beszámolóját a Journal of Analytical Chemistry című szakfolyóirat közölte eheti számában.