"A színművekből készült operalibrettók nem pontosan követik a drámai szöveget, a francia romantikus zeneszerző, Gounod is vette magának a bátorságot, hogy más fordulatokat is használjon Rómeó és Júliájában, mint Shakespeare" - mutatott rá Csizmadia Tibor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, az előadás rendezője.

"Mi az operát tekintettük sorvezetőnek, de több recitativót prózai jelenetekkel váltottunk ki. Az operában például Capulet figurája jelentős epizódszerep, nálunk prózai színész személyesíti meg, a kitűnő Lengyel Ferenc" - említette a rendező.

Csizmadia Tibor szerint azok az operajelenetek, amelyek prózai "támasztékot" kaptak, nagyon felerősödnek. Mint mondta, hiszi, hogy új műfaj jött létre, amely egyértékűen használja a zenét, a prózát és a táncot.

Az előadás ritmusa kapcsán a rendező kiemelte: ma az élet természetes velejárója a "pörgés". Bár Gounod operája és Shakespeare drámája is kerek műegész, a mai közönség újabb izgalmakra, friss reflexiókra kíváncsi. "Egy hatalmas finálé után, a csöndben megszólal egy prózai hang, és elmond két gondolatot, ami továbblendíti a cselekményt. Azután megint valamilyen érdekes szituáció közepébe csöppenünk. Ez plusz ritmust ad az előadásnak, még jobban kiemeli a zenei csúcspontokat, és lerövidíti az információt hordozó átkötő részeket" - állítja Csizmadia Tibor.

A szereplők kiválasztásában a döntés helyességét igazolja a Rómeót éneklő Brickner Szabolcs brüsszeli versenygyőzelme (Erzsébet királyné verseny), de Hajnóczy Júlia (Júlia), Cser Krisztián(Lorenzo), Haja Zsolt (Mab) és Létay Kiss Gabriella (Stefano) sem kevésbé jelentős egyéniség a rendező szerint, aki hozzátette: a prózai szereplőket elsősorban az egri társulatból kérte föl és végül is egységes csapat alakult ki.

Csizmadia Tibor felidézte, hogy a Rómeó és Júlia előzménye a tavalyi egri Peer Gynt előadásuk volt, amelyen a 22 tételből álló Grieg-kísérőzene minden taktusa elhangzott, de visszahozták, eljátszották az Ibsen-szöveg szükséges részeit is.

A rendező elárulta, hogy Szabó Sipos Máté karmesterrel és Barta Dóra koreográfussal sokat beszélgettek, vajon milyen hasonló produkciót tervezzenek. Szóba kerül Bizet Carmenje is, amelyet a világ operaházai kétféleképpen is játszanak, az eredeti recitatívókkal, illetve azok kihagyásával. A Carmennél azonban a történet a prózai részek nélkül is előre gördül, a Rómeó és Júliánál legfeljebb a közönség színházi emlékeire támaszkodhatnának - indokolta a döntést Csizmadia Tibor.

Az eredetileg öt felvonásos Rómeó és Júliát két részben adják elő, az első három felvonás után tartanak születet és a negyedik és ötödik felvonás adja a második részt. Az augusztus 15-i budapesti bemutatót követően a produkciót az egri Líceum udvarán is előadják augusztus 22-én és 23-án.