A Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola (BKF) média design szakos hallgatói egy kísérleti kurzus keretében megvizsgálják az újrahasznosítás eddigi gyakorlatát. Ennek alapfeltevése az, hogy az elromlott és fölöslegessé vált  háztartási gépeket szétszerelve ismerkedjenek a dizájn nélküliség esztétikájával. Ugyanis a puszta tartalom legtöbb esetben épp a jól megtervezett, tetszetős burkolat által lesz piacképes még akkor is, ha minőségét tekintve alulmarad egy kevésbé szerencsés formatervezésű, de megbízhatóbb működésű eszközzel szemben.

Aktuálisan fájó közhely, hogy a piacgazdaságot törvényszerűen az működteti, ha a fogyasztók fogyasztanak. Ennek erős katalizátora a kor elvárásait maximálisan kielégítő formatervezés, illetve a gépek tervezett elavulása. A konformista társadalom lakói természetes velejáróként tapasztalják, hogy egy-egy elromlott háztartási gép javításának költségei gyakran olyan magasak, hogy gazdaságosabb annak cseréje. Ez sokszor a jelentéktelen, valójában csekély összegű javítások esetében is rutinná válhat, és azonnal a készülék modernebbre, „dizájnosabbra” cserélése mellett döntenek a családok. A burkolat alatti tartalom (és annak hiánya) ma jól illusztrálható a távol-keleti bóvligyárak csillogó termékeivel, melyeknél kevés kivétellel a funkciótlanság ellensúlyozásaként épp a piaci igények maradéktalan kielégítése áll. A nyugati lomolás persze jó táptalajra talált hazánkban, hiszen szinte mindannyian rendelkezünk családi, baráti vagy ismerősi körben olyan szakemberrel, aki bármit képes megjavítani – a maga módján. Ezt az életérzést, kollektív élményt a számítógépek mellett felnőtt korosztály alig, és jóformán csak áttételesen érezheti. Pedig a buherálás igenis hasznos, hiszen fizikai kapcsolatba kerülhetünk mindenféle berendezéssel, megtudhatjuk, hogy a valóságban hogyan néz ki egy áramkör vagy egy egyszerűbb mechanika, mialatt az alapvető szerszámok használatát is elsajátíthatják a kurzuson részt vevők.

A szétszerelést követően, a hasznosítható alkatrészekből új konstrukciókat építenek. Mindehhez fiktív narratívát is társítanak a sci-fi irodalom sztereotípiáit felhasználva, vagyis az egyszerű alapszerkezet újraépítése mellett többlet funkcióval, művészi tartalommal töltik meg a tárgyakat. Olyan, nagyrészt hipotéziseken alapuló eszközöket, berendezéseket készítenek el, amelyeket a fantázia szült, tehát tudományosan megalapozatlanok, és korunk technológiájával kivitelezhetetlen szerkezetek.

A Recreartists projekt a defo labor incubator első programja. Az „incubator” program pályakezdő alkotóknak, művészeknek, induló kreatív cégeknek ad lehetőséget a bemutatkozásra. A kiállított anyag köré szervezett események és workshopok segítik annak megismertetését. A defo labor építészettel, designnal, művészettel és kutatással foglalkozó kreatív csoport, egy platform és hely. A defo labor csapata a kultúra és a társadalom által felvetett kérdéseket kutatja a design és a művészet területen keresztül. Az elmúlt években számos design stratégiával, design kommunikációval és oktatással kapcsolatos programot szervezett, ahol a kreatív szakmák nemzetközi élvonalába tartozó alkotók, a hazai tervezők és a piaci szereplők közötti kapcsolatteremtésre helyezte a hangsúlyt.

A kiállítást megelőzi a BKF média design szakának nyílt órája, amely november 25-én délelőtt 10 órától lesz a defo laborban. A workshopon résztvevők beleláthatnak az alkotói folyamatokba, és maguk is kipróbálhatják, hogy egy kis kreativitással mi mindent lehet létrehozni használt alkatrészekből.

Rekreátorok – Recreartists
Kurátorok: Seres Szilvia és Szabó Attila
Kurátor asszisztens: Kis Veronika Edit
Helyszín: defo labor, 1111 Budapest, Bartók Béla út 20.

Kiállító hallgatók: Alexander Dochkin, Ádel Salha, Bíró Gergely, Farkas Gábor, Gerencsér Tamás, Hallgató Ferenc, Melanie Grams, Orosz Ákos, Poszmik Dániel, Roskó Máté, Sebestyén Bálint, Szakács Ábel, Tarcsay Gábor, Vedres Tamás.


További információ:
http://facebook.com/recreartists
http://facebook.com/defolabor
http://www.mediadesign.bkf.hu
http://www.defolabor.com