Már egészen fiatalon a kamera előtt állt, 1967-től szerepelt olyan alkotásokban, mint a Sándor Pál által rendezett Bohóc a falon, a Szeressétek Odor Emíliát, a Sárika, drágám, a Régi idők focija, de láthattuk a Hangyaboly, a Kilenc hónap vagy az Olyan, mint otthon című filmekben is. A női szabó mestervizsgával is rendelkező Szabó Ildikó 1975-től jelmeztervezőként Dömölky János, Mészáros Márta, Vajda Péter, Fábri Péter és Xantus János filmjeiben működött közre.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát adásrendező szakon, Horváth Ádám tanítványaként végezte el 1982-ben, a rendezőre úgy emlékszik, mint aki "beleverte" a szakmát. 1983-tól a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, ezt tartja élete legboldogabb korszakának, az ekkor készült A másik oldalt pedig a legjobb filmjének. A rendezőnő, aki alkotásainak forgatókönyvét is maga írja, "álmodja", saját bevallása szerint még soha nem csinált olyan filmet, amely tökéletes lenne, mindegyik után iszonyatos hiányérzete van.

Első nagyjátékfilmje az 1988-ban született Hótreál volt, amelyben egy húszéves pesti lány küzd az értelemmel, szerelemmel telítettebb életért. Második játékfilmje, a Gyerekgyilkosságok egy 12 éves, magányos pesti kisfiú bolyongásairól szól, a főbb szerepeket Andorai Péter, Csákányi Eszter és Tóth Barnabás játszotta. A film "körbeutazta" a világot és számos díjat kapott, többek között elnyerte a 24. Magyar Filmszemle fődíját, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, s az 1993-as cannes-i filmfesztiválon a FIPRESCI díjával jutalmazták. A Balázs Béla-díjat 1994-ben vehette át.

A Magyar Filmkritikusok Díjával kitüntetett harmadik filmje, a Csajok visszájára fordított bohózat a posztkommunista Magyarország életéről, s az örök témát, a férfiak és nők viszonyát, a házasságok kisiklását, a válásokat boncolgatja. A filmben nyújtott alakításáért a Magyar Filmszemlén Eszenyi Enikő a legjobb női, Cserna Antal a legjobb férfi alakítás díját vehette át.

2002-ben készült el magyar-német-francia koprodukcióban a Chacho Rom (Igazi cigány) című filmje, a közel száz év eseményeit felölelő történet egy cigány fiú és egy fiatal herceg barátságát, az őket követő nemzedékek szerelmeken, korszakokon, háborúkon és tragédiákon átívelő kapcsolatát mutatja be, fel-felvillantva a cigányság szokásait és hagyományait. A film sokáig nem talált forgalmazót, így a több mint 700 millió forintból készült alkotás a dobozban maradt, s csak 2007-ben érte meg televíziós premierjét. A rendezőnő erről azt mondta: "750 millió forintért van egy saját filmem, ezt még Fellini sem mondhatta el magáról".

Jelenleg két filmtervén is dolgozik, a Na mi van, Lulukám? című forgatókönyve filmre vitelén, valamint a Hótkórosok című, századfordulós alkotáson.