art&design
2011. 11. 22.
1919-ből származó kerámiák és üvegtárgyak a Ponton Galériában
1919-ből származó kerámiák és üvegtárgyak, dokumentumok mellett friss diplomamunka is látható szerdától Budapesten, a Ponton Galériában.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemhez (MOME) tartozó galéria kiállítása 100/50 címet kapta, a tárlaton ugyanis arról emlékeznek meg, hogy az egyetemen 100 éves a kerámia- és 50 éves az üvegművészeti oktatás.
Balogh Vanda, a galéria munkatársa elmondta az MTI-nek, hogy összesen 80 kerámia- és üvegtárgyat mutatnak be, 1919-ből való a legrégibb, a legújabb pedig egy tavalyi diplomamunka, de láthatók lesznek kortörténeti dokumentumok is. Megpróbálnak áttekintést nyújtani arról, hogy az elmúlt évtizedekben mi volt a jellemző forma és stílus a kerámiában, valamint a művészi üvegkészítésben. A kiállítás 2012. január 22-ig tart nyitva.
Kádasi Éva, az egyetem tanára arról beszélt, hogy kétéves kutatómunka nyomán kiderült: 1911. szeptember 25-én kezdődött meg a kísérleti oktatás a kerámiaszakon, a műhely 1912-re készült el, a kor divatjának megfelelően főként kisplasztikákat készítettek és csak fokozatosan tértek át a dísztárgyak megalkotására. Az iparművészeti bazárban az elején Simai Imre szobrász munkáit árusították.
1919-ben Orbán Antal szobrász rakta le a kerámiaképzés technikai alapjait és 1940-ig tanított. 1945-től 1957-ig Gádor István, a modern magyar kerámia megteremtője, kétszeres Kossuth-díjas művész tanított az iparművészeti főiskolán. Olyan neves műhelyvezetők voltak a kerámia szakon, mint Csekovszky Árpád, majd Schrammel Imre.
Az égetési gyakorlatot Kecskeméten, a kerámiastúdióban végezték. A rendszerváltás után a kerámiagyártás hanyatlani kezdett, hozzájárult ehhez a csempepiac liberalizálása is. Négy porcelángyár - Herend, Hollóháza, a Zsolnay és az Alföldi Porcelángyár - még működik, a MOME hallgatói oda járnak gyakorlatra és most tárgyalnak a Zalaegerszegi Csempegyárral az együttműködésről.
Az üvegművészetet a díszítőszobrász szakon tanították 1961-től, majd az Üvegipari Művek kérésére 1966-ban Bohus Zoltán üvegművész vezetésével műhelyt szereltek fel és ő, valamint Horváth Márton oktatta a tervezést és a technikai fogásokat az üvegeseknek - összegezte Kádasi Éva.
100/50 címmel könyvet is kiadott a MOME a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Kádasi Éva szerkesztésében, Lévai Klára segítségével egyetemi szakanyagokból és a rektori hivatal levéltárából. A kötet átfogóan bemutatja a kerámia- és az üvegszak speciális történetét. A lábjegyzetben olyan dokumentumok is szerepelnek, amelyek eddig nem voltak ismertek. A könyv végén megtalálható az utolsó 10 év tanárainak és hallgatóinak a listája is - foglalta össze a kötet születését a MOME tanára.
Balogh Vanda, a galéria munkatársa elmondta az MTI-nek, hogy összesen 80 kerámia- és üvegtárgyat mutatnak be, 1919-ből való a legrégibb, a legújabb pedig egy tavalyi diplomamunka, de láthatók lesznek kortörténeti dokumentumok is. Megpróbálnak áttekintést nyújtani arról, hogy az elmúlt évtizedekben mi volt a jellemző forma és stílus a kerámiában, valamint a művészi üvegkészítésben. A kiállítás 2012. január 22-ig tart nyitva.
Kádasi Éva, az egyetem tanára arról beszélt, hogy kétéves kutatómunka nyomán kiderült: 1911. szeptember 25-én kezdődött meg a kísérleti oktatás a kerámiaszakon, a műhely 1912-re készült el, a kor divatjának megfelelően főként kisplasztikákat készítettek és csak fokozatosan tértek át a dísztárgyak megalkotására. Az iparművészeti bazárban az elején Simai Imre szobrász munkáit árusították.
1919-ben Orbán Antal szobrász rakta le a kerámiaképzés technikai alapjait és 1940-ig tanított. 1945-től 1957-ig Gádor István, a modern magyar kerámia megteremtője, kétszeres Kossuth-díjas művész tanított az iparművészeti főiskolán. Olyan neves műhelyvezetők voltak a kerámia szakon, mint Csekovszky Árpád, majd Schrammel Imre.
Az égetési gyakorlatot Kecskeméten, a kerámiastúdióban végezték. A rendszerváltás után a kerámiagyártás hanyatlani kezdett, hozzájárult ehhez a csempepiac liberalizálása is. Négy porcelángyár - Herend, Hollóháza, a Zsolnay és az Alföldi Porcelángyár - még működik, a MOME hallgatói oda járnak gyakorlatra és most tárgyalnak a Zalaegerszegi Csempegyárral az együttműködésről.
Az üvegművészetet a díszítőszobrász szakon tanították 1961-től, majd az Üvegipari Művek kérésére 1966-ban Bohus Zoltán üvegművész vezetésével műhelyt szereltek fel és ő, valamint Horváth Márton oktatta a tervezést és a technikai fogásokat az üvegeseknek - összegezte Kádasi Éva.
100/50 címmel könyvet is kiadott a MOME a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Kádasi Éva szerkesztésében, Lévai Klára segítségével egyetemi szakanyagokból és a rektori hivatal levéltárából. A kötet átfogóan bemutatja a kerámia- és az üvegszak speciális történetét. A lábjegyzetben olyan dokumentumok is szerepelnek, amelyek eddig nem voltak ismertek. A könyv végén megtalálható az utolsó 10 év tanárainak és hallgatóinak a listája is - foglalta össze a kötet születését a MOME tanára.
További írások a rovatból
Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon