"Igyekeztünk népszerű műveket választani a törzsközönségünknél tágabb érdeklődésű Müpa-publikum számára. Vivaldi és Haydn is elsősorban hangszeres művei miatt ismert, mi egyházi alkotásokat játszunk tőlük, de a kétféle muzsikának ezen kívül is köze van egymáshoz" - mondta Vashegyi György alapító karmester az MTI-nek.

Mint kifejtette, azt ritkán tudják megtenni, hogy historikus hangszereken egy koncerten belül kétféle stílust, barokk és bécsi klasszikus műveket játsszanak. Ez azért lehetséges, mert a Haydn Nelson-miséjében nincsenek fafúvósok, legalábbis obligát, tehát kötelező fafúvósok, így a mise jól párosítható Vivaldi Magnificatjával és Gloriájával.

A Nelson-mise Haydn eredeti hangszerelésével hangzik el - három trombita, timpani, vonóskar - és Gyöngyösi Levente eljátssza a nagy orgonaszólót, amelyet orgona híján fafúvósokkal szoktak helyettesíteni. A koncerten közreműködik Szutrély Katalin és Pintér Ágnes (szoprán), Nagy Bernadett (alt), Kálmán László (tenor) és Kovács István (basszus).

A karmester elmondta, hogy a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekara anyagi szempontból küzdelmes évet fejez be. A tavaszi születésnapi koncertjüket is le kellett fújni, mert nem jutott rá pénz, így Rameau Hippolyte et Aricie című operájának áprilisi hangversenytermi előadását nevezték ki ünnepi hangversenynek. Vashegyi György megjegyezte: utóbbi tervezett júniusi operaházi bemutatóját lemondta a dalszínház.

A 18. század első felében alkotott Antonio Vivaldi elsősorban versenyműveivel, a század második felében tevékeny Joseph Haydn pedig inkább szimfóniával, vonósnégyeseivel, billentyűs szonátáival, oratóriumaival írta be magát a zenetörténet nagykönyvébe.

Az Európát felforgató napoleoni háborúk lenyomatát őrzi a mise számos tragikus hangvételű részlete, innen alcíme is: Mise a szorongattatások idején. Nelson-misének azóta hívják, amióta 1800-ban a Napoleon felett döntő győzelmet arató Nelson admirális jelenlétében előadták Kismartonban.