A Filmtörvény a Filmalap feladatai között határozza meg a filmszakmai támogatási (pályázati) rendszer működtetését, a filmalkotások elkészültének és a támogatások felhasználásának figyelemmel kísérését, a magyar filmek és a filmszakma nemzetközi képviseletét, és a nemzeti filmvagyonba tartozó – jórészt 1989 előtt gyártott – filmalkotások, valamint a Filmalap által újonnan támogatott filmek terjesztési jogainak kezelését.

A Filmtörvény a Filmalap céljaira rendeli a hatoslottó játékadó bevételének 80 százalékát, amely becslések szerint jövőre 4 milliárd Ft-os forrást jelent a filmszakma számára.

A módosítás szerint a Filmiroda a jövő évtől a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szervezetén belül működik. A Filmiroda végzi többek között a filmek és a filmszakmai szervezetek nyilvántartását, a filmek korhatár szerinti és „art” besorolását, valamint a filmes adókedvezmény rendszerhez szükséges adóigazolások kiadását. A Filmiroda az eddigieknél erősebb hatósági jogköröket kap, ugyanakkor a filmgyártási ellenőrzési, auditálási tevékenységet a törvény szerint közösen végzi majd a Filmalappal, a producereket így megkímélve a kétszeri beszámoló terheitől.

A Filmalap végzi a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (korábbi nevén Magyar Nemzeti Filmarchívum) által kezelt nemzeti filmvagyonba tartozó filmek terjesztését, kifejezetten célként tűzve ki a magyar alkotások nemzetközi forgalmazását.

A törvény ezen kívül létrehozza a Nemzet Filmművésze címet, amelyet tizenöt, a 65. életévét betöltött, Kossuth díjas filmművész kaphat meg a Kormány döntése alapján. A Magyar Mozgókép Közalapítvány által adományozott Magyar Mozgókép Mestere díj birtokosai a törvény erejénél fogva a Nemzet Filmművészének minősülnek.

Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.