art&design
2011. 11. 16.
A magyar kézifegyverek száz évét áttekintő kiállítás
A tervasztaltól a harcmezőig - a magyar kézifegyverek 100 éve címmel nyílt időszaki kiállítás a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A tárlat megemlékezik a legnevesebb magyar konstruktőröktől, például Király Pál, Kucher József munkásságáról is.
Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke megnyitóbeszédében emlékeztetett: tizenöt év szünet után látható újra fegyverkiállítás a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Kiemelte: az intézet földszintjén két teremben, egy esztendeig látható kiállítást kétéves kutatómunka előzte meg. A bemutatott tárgyak között vannak "míves" darabok és olyanok, amelyek a legkorszerűbb technikát képviselik, köztük például a Gepárd és Szép típusú mesterlövészpuskák.
A vezérezredes elmondta, hogy a magyar fegyvergyártást a kezdetektől napjainkig bemutató tárlaton a látogatók megismerhetik azt a "tudást, eltökéltséget, akaratot", ami a magyar konstruktőröket jellemezte.
Szerinte a hazai hadiipar sokszor adott világszínvonalú eszközöket a világnak. "Mi katonák azt szeretnénk, hogy a magyar hadiipar ismét felszálló ágba kerüljön" - mondta Benkő Tibor, megemlítve, céljaik között szerepel, hogy a honvédség újra magyar fegyverekkel legyen felszerelve.
A tárlat kurátora, Soós Péter, a Modern Lőfegyver Gyűjtemény vezetője elmondta, hogy a kiállítás a 19. századi magyar fegyvergyártás legszebb darabjaival indul, a pest-budai, szegedi fegyvergyártó családok termékeivel. Itt látható például az a Kirner József készítette pisztolypár, ami az 1846-os pesti iparművészeti kiállításon aranyérmet nyert. "Kossuth Lajos is elismerően nyilatkozott róla" - jegyezte meg Soós Péter.
A látogatók megismerkedhetnek a Fegyver és Gépgyár Rt. munkásságával, ismétlő puskáival is. "Ennek a gyárnak volt az igazgatója Frommer Rudolf, aki méltán az egyik legnevesebb magyar fegyverkonstruktőrnek tekinthető" - fogalmazott a százados, majd kiemelte: a gyár igazgatója 128 szabadalmat nyújtott be.
A kiállítás bemutatja a Danuvia Részvénytársaság hadieszközeit is, amely mint kísérleti üzem kezdte meg tevékenységét, 1944-ben azonban már nagyüzemként működött. Itt dolgozott a Király-géppisztoly atyja, Király Pál, illetve az a Kucher József, akinek emlékére több vitrint is szenteltek a szervezők.
"Ő volt az, aki Király Pál bonyolult elképzeléseit a gyakorlatban is meg tudta valósítani" - jegyezte meg Soós Péter, majd arról is beszélt, hogy Kuchert 1953-ban kémkedés vádjával elítélték, akasztását többször "elpróbáltatták" vele, a börtönévei alatt mégis több terve született.
A tárlat a modern mesterlövészpuskák bemutatásával zárul, itt láthatók például a Gepárd mesterlövészpuskák, valamint azok a rombolópuskák, amelyek ma is használatban vannak.
Soós a kiállított eszközről megjegyezte, több mint hatezer lövést adtak le vele, de még mindig tökéletesen működik.
Kiemelte: az intézet földszintjén két teremben, egy esztendeig látható kiállítást kétéves kutatómunka előzte meg. A bemutatott tárgyak között vannak "míves" darabok és olyanok, amelyek a legkorszerűbb technikát képviselik, köztük például a Gepárd és Szép típusú mesterlövészpuskák.
A vezérezredes elmondta, hogy a magyar fegyvergyártást a kezdetektől napjainkig bemutató tárlaton a látogatók megismerhetik azt a "tudást, eltökéltséget, akaratot", ami a magyar konstruktőröket jellemezte.
Szerinte a hazai hadiipar sokszor adott világszínvonalú eszközöket a világnak. "Mi katonák azt szeretnénk, hogy a magyar hadiipar ismét felszálló ágba kerüljön" - mondta Benkő Tibor, megemlítve, céljaik között szerepel, hogy a honvédség újra magyar fegyverekkel legyen felszerelve.
A tárlat kurátora, Soós Péter, a Modern Lőfegyver Gyűjtemény vezetője elmondta, hogy a kiállítás a 19. századi magyar fegyvergyártás legszebb darabjaival indul, a pest-budai, szegedi fegyvergyártó családok termékeivel. Itt látható például az a Kirner József készítette pisztolypár, ami az 1846-os pesti iparművészeti kiállításon aranyérmet nyert. "Kossuth Lajos is elismerően nyilatkozott róla" - jegyezte meg Soós Péter.
A látogatók megismerkedhetnek a Fegyver és Gépgyár Rt. munkásságával, ismétlő puskáival is. "Ennek a gyárnak volt az igazgatója Frommer Rudolf, aki méltán az egyik legnevesebb magyar fegyverkonstruktőrnek tekinthető" - fogalmazott a százados, majd kiemelte: a gyár igazgatója 128 szabadalmat nyújtott be.
A kiállítás bemutatja a Danuvia Részvénytársaság hadieszközeit is, amely mint kísérleti üzem kezdte meg tevékenységét, 1944-ben azonban már nagyüzemként működött. Itt dolgozott a Király-géppisztoly atyja, Király Pál, illetve az a Kucher József, akinek emlékére több vitrint is szenteltek a szervezők.
"Ő volt az, aki Király Pál bonyolult elképzeléseit a gyakorlatban is meg tudta valósítani" - jegyezte meg Soós Péter, majd arról is beszélt, hogy Kuchert 1953-ban kémkedés vádjával elítélték, akasztását többször "elpróbáltatták" vele, a börtönévei alatt mégis több terve született.
A tárlat a modern mesterlövészpuskák bemutatásával zárul, itt láthatók például a Gepárd mesterlövészpuskák, valamint azok a rombolópuskák, amelyek ma is használatban vannak.
Soós a kiállított eszközről megjegyezte, több mint hatezer lövést adtak le vele, de még mindig tökéletesen működik.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon