A kollekció legizgalmasabb darabjai már láthatók a Művészetek Palotájában, egészen az árverést megelőző napig. Első és korai kiadású kották, zenei kéziratok várják az érdeklődőket, de olyan fényképek, levelek is, amelyek a kortársakhoz kapcsolódnak.

"A magyar aukciós palettán ez az árverés elég jelentős esemény. Nem tavaly csaptunk a homlokunkra, hogy közeledik a Liszt-év, már jó négy éve szisztematikus gyűjtésbe kezdtünk, hogy csak ritkaságokkal állhassunk elő" - hangsúlyozta Bősze Ádám bemutatva az anyagot.

Mint megjegyezte, az, hogy csaknem 200 dokumentumot kínálnak, véletlen, nem törekedtek arra, hogy a Liszt 200 címnek megfeleljenek.
A dokumentumok egy része külföldről származik, tehát európai kapcsolatokat is felmutat.

Az egyik legértékesebb darab az a Liszt-levél, amely Dániából származik és a dán gyűjtő itt akarta elárvereztetni - részletezte az antikvárius.

Kiemelte, hogy a kiállított híres Beethoven-szimfónia átiratok kottáját Siposs Antal, Liszt egyik tanítványa kapta a mestertől.

Siposs Antalt Liszt 1858-ban vitte magával Weimarba, ahol két esztendőn át tanította. Beethoven kilenc szimfóniája zongorapartitúráinak teljes sorozata 1866. január és április között jelent meg önálló füzetekben.

Két kötetbe gyűjtve viszont csak 1870-71 körül adta ki Breitkopf & Härtel. A zongoraátiratok összkiadását Hans von Bülownak, tanítványának és első vejének, a nagy Beethoven-előadónak ajánlotta.

Az árverés egyik legdrágább darabja egy ritka, kettős dedikáció Kneifel Antalnak és A. W. Gottschalgnak, amelyet egy orgonakotta utolsó oldalára írt be Liszt.

Egy másik tételről szólva Bősze Ádám felidézte, hogy Liszt 1831. március 31-én hallotta először személyesen Paganinit egy párizsi hangversenyen, és ennek hatása életére és művészi pályájára nagyobb volt, mint bármely más akkor átélt esemény.


Ez indította, hogy megkomponálja híres etűdjeit, amelyeknek első kiadású, Schumannak ajánlott kottája szintén az árverésen szerepel.
"Clara Schumann egyáltalán nem viszonozta Liszt nagyrabecsülését, sőt olykor utálatának is hangot adott, mivel azonban kapcsolatban voltak, kiállítottuk és aukcióra ajánljuk egy levelét, de az írás nem Lisztnek szól" - tette hozzá Bősze Ádám.

Liszt híres kortársai közül megemlítette gróf Zichy Gézát, aki nagyra tartotta a mestert. Erdélyben például együtt játszották - mivel Zichy a fél karját egy vadászbalesetben elvesztette - háromkezes változatban a Rákóczi-indulót. Zichynek az árverésen szereplő kéziratai közül az ifj. Toldy Lászlónak írt levél szerepel.

Aukcióra bocsátják a Koronázási mise zongorakivonatát is. Ennek kapcsán Bősze Ádám felidézte, hogy Liszt az udvari etikett miatt Ferenc József és Erzsébet budai koronázásán nem vezényelhette saját művét, csupán hallgathatta.

Amikor az utolsó hangok előtt egyedül baktatott le a Mátyás-templomból és át a Lánchídon a királyi párt megelőzve, hatalmas ovációban tört ki a tömeg, hogy a zeneszerzőt ünnepelje.