A nívódíjakat A magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat keretében hétfőn adták át Budapesten, az Akadémiai Könyvtár épületében.

A kiadó közleménye szerint első alkalommal 1974-ben jutalmazták Akadémiai Nívódíjjal a kor legjelesebb hazai tudományos munkáit.

"Az azóta eltelt harminchét év bizonyította, hogy a szándék helyes volt, hiszen a kezdeményezésből hagyomány lett, miközben a cél ma is ugyanaz: elsősorban erkölcsi elismerésben részesíteni a közelmúlt legszínvonalasabb tudományos kiadványait és szerzőiket".

A díjazottak évről évre az MTA tudományos osztályainak jelölése alapján a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott és a kiadó gondozásában megjelent művek közül kerülnek ki.

Nívódíjban részesült Hosszú Ferenc szerkesztő, az Új magyar tájszótár zárókötetéért, amely "egy 60 éve eltervezett nagy vállalkozás sikeres befejezése". A teljes mű öt kötete félmilliónál több adatot dolgoz fel 120 ezer szócikkben.

A Filozófiai és Történelemtudományok Osztálya javaslatára Nívódíjjal ismerték el Cseke Ákost, A középkor és az esztétika című mű szerzőjét, valamint Szarka Lászlót, A modern szlovák nacionalizmus évszázada (1780-1928). Párhuzamos nemzetépítés a multietnikus Magyar Királyságban című kötet szerkesztőjét.

A Matematikai Tudományok Osztálya Ferenczi Miklóst, Pataricza Andrást, Rónyai Miklóst, a Formal Methods in Computing című kötet szerkesztőit javasolta nívódíjra.

Akadémiai Nívódíjjal ismerték el az Acta Veterinaria Hungarica című kiadványt, amely bekerült a világ első 15, az állatorvos-tudomány összes területével foglalkozó folyóirata közé.

Az Orvosi Tudományok Osztálya az Acta Physiologica Hungarica című folyóiratot jelölte, amelyet 2006-ban már elismertek Akadémiai Nívódíjjal, de "a legújabb nemzetközi sikerek" fényében újabb elismerést érdemelt, valamint a MediArt című kiadványt.

Az 1988-ban alapított folyóirat a kiadó tudományos lapjaitól eltérően sokkal szélesebb rétegekhez szól közérthetően. "Hasábjain az orvostudomány körüli világról, tudósok életéről, a tudomány és művészet kapcsolatáról, tudományos és művészi teljesítmény kölcsönhatásáról és összefonódó kultúrtörténetéről olvashatunk" - emeli ki a laudáció.

Akadémiai Nívódíjban részesült Németh Géza és Olaszy Gábor A magyar beszéd című kötete, amely a beszédtechnológia gyakorlati alkalmazásait mutatja be a távközlési és mobil alkalmazásoktól az egészségügyi fejlesztéseken keresztül a látássérülteket kiszolgáló rendszerekig.

Díjazták Kremmer Tibor és Torkos Kornél Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata című kötét. A gazdagon illusztrált szakkönyv nemcsak a közismert kromatográfiai módszereket, hanem az elektromos és gravitációs erőtereken történő elválasztástechnikákat is részletesen ismerteti.

Nívódíjban részesült Görög Sándor Repkényszaggatás című könyve. A kötet "egyszerre memoár, családtörténet és korrajz, amelyben a szerző szülei gyermekkorától napjainkig terjedő évszázad tablóját festi meg személyes emlékek és rengeteg kordokumentum segítségével".

Kitüntették Török Ádámot, az Acta Oeconomica című folyóirat főszerkesztőjét. A laudáció szerint az 1966-ban alapított folyóirat Török Ádám irányításával vált a tudományterület kiemelkedően színvonalas, nemzetközileg is elismert, sikeres lapjává.

Teller című könyvéért nívódíjban részesült Hargittai István, aki "előítéletektől mentes, kiegyensúlyozott és objektív portrét rajzolt a 20. század kiemelkedő tudósegyéniségéről, miközben sok korábbi tévedést, félreértést helyesbít".

Az MTA Elnökségének javaslatára Nívódíjjal ismerték el Gergely Andrást, a Széchenyi emlékezete című kötet szerkesztőjét, az Akadémiai Kiadó javaslatára pedig Muraközy Lászlót, a Debreceni Egyetem közgazdaságtudományi karának volt dékánját tüntették ki a Gazdaságpolitikai kerekasztal-sorozat szerkesztéséért.