El a kezekkel a József Attila-szobortól! – hangoztatta Szőcs Géza. Márai Sándort idézve kiemelte, a honfoglaló magyarok nem „hazát”, hanem „védett legelőt” kerestek maguknak. „Azt, hogy e legelőből haza lett, azt a költőknek köszönhetjük” – mutatott rá.

„Nem is tudom, mit mondanék, ha itt ülne József Attila, és meg kellene magyaráznom, most mi történik a szobrával” – fogalmazott, megjegyezve a költőnek halálában is hányattatott sorsa volt. „A nemzet már 1939-ben is mulasztásos kötelezettségszegésben volt József Attilával szemben.”

Szőcs Géza emlékeztetett: A magyar nyelv ünnepéről szóló határozatot egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án. A pártok egyetértése szerinte reményt adhat arra, hogy a „legfontosabb közös ügyeinkben” az ország képes felülemelkedni a pártérdekeken és együttműködni. Kiemelte: a kezdeményezés Gráf Rezső nyelvész nevéhez fűződik.

Az államtitkár a magyar nyelvet nemzeti kultúránk legfontosabb zálogának, nemzeti emlékhelynek nevezte. „Ez a nyelv miközben hét évszázadnyi idő távlatából is érthetően szól hozzánk, a mai világ legújabb dolgainak megnevezésére is alkalmas” – fogalmazott. Ugyanakkor rámutatott: a magyar nyelv kiszorulóban van a tudományos életből, több egyetemen diplomamunkát csak angol nyelven fogadnak el, más területeken pedig a magyar idegen szavakkal, nyelvi szerkezetekkel „nyomorékká” torzul. Kiemelte: 2012. június 30-ig a kormány benyújtja a magyar nyelvhasználatról szóló felmérését, valamint előkészít egy intézkedési tervet a magyar nyelv értékeinek védelmében.

A nemzet a létét, a fennmaradását köszönheti a nyelvnek - hangoztatta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a rendezvényen. A magyar nyelv napja szerinte a Költészet napjával és A magyar kultúra napjával együtt hármas ünnepet, egységet alkot. „Ettől kezdve a mi dolgunk, különösen a fiataloké, az iskoláké, hogy ne feledkezzünk meg ezeket az ünnepeket méltó tartalommal megtölteni, hogy ne váljanak üres formalitássá” – tette hozzá.

A nyelvápolást „szent kötelességnek” nevezte, mint fogalmazott, az új köznevelési törvényben és a készülő nemzeti alaptantervben gondoskodni fognak a magyar kultúra, a magyar irodalom értékeinek védelméről. Ugyanakkor kitért arra is, hogy fontos hogy a diákok idegen nyelveken is tanuljanak.

E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója elmondta: A magyar nyelv napja tiszteletére a múzeum kiállította a Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött 1844-es nyelvtörvény eredeti példányát. Emlékeztetett arra, hogy az akkori nyelvtörvény, melynek elfogadásának napját, november 13-át végül az mostani Országgyűlés A magyar nyelv napjának nevezett ki, hosszú küzdelem árán jött létre. „Elfogadása, bevezetése a nemzeti identitás alakulásának, a modern nemzetállam megszületésének mérföldköve” – fogalmazott.

Schmitt Pál köztársasági elnök üzenetét Kubik Anna színművész olvasta fel. „A kultúra és a nyelv mindennél jobban összekapcsol bennünket” – fogalmazott Schmitt Pál. „Nyelvünkben éljük meg a jelent, de benne van a múlt, és nyelvünk üzenet a jövő nemzedékek számára” – mutatott rá a köztársasági elnök, aki szerint őrizni kell a magyar nyelv értékeit és fejleszteni is.

Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke beszédében felidézte, A magyar nyelv napja szervezetük kezdeményezésére jött létre mintegy három és fél év alatt. Az ötlet a Magyar Nyelv Múzeumának megnyitóján 2008. április 23-án hangzott el először, az Anyanyelvápolók Szövetsége eredetileg ezt a napot szerette volna A magyar nyelv napjának nyilvánítani, ám az Országgyűlés végül máshogy döntött.

Megjegyezte: nem egyedülálló, hogy egy ország ünnepnapot szentel az anyanyelvnek, Törökország ezt már 1936-ban megtette. Kiemelte, szeretnék, ha ez a nap nemcsak az emlékezés napja lenne, hanem ünneppé válna minden magyar ember számára. Az ünnepségen neves művészek, Kubik Anna mellett Lovász Irén énekes, néprajzkutató, Jankovics Marcell animációs filmrendező, Jókai Anna író, valamint Lukács Sándor színművész, működtek közre.