Utalt arra, hogy a Bibó István Közéleti Társaság és a Népszabadság több mint 200 oldalas kiadványának összeállításakor igyekezett olyan dokumentumokat is összeválogatni, amelyeknek aktuális mondanivalójuk van.

Volt, hogy egy 130 oldalas művet két oldalra tudott "sűríteni", és több helyütt emberi portré is kibontakozott Bibóról a szerkesztés során.

Debreczeni József emlékeztetett arra, Bibó István 1956. november 4-én, a szovjet támadáskor - egyedül - a Parlamentben maradt, mert úgy gondolta, ezzel képviselni tudja a Nagy Imre-kormány jogfolytonosságát.

Ekkor kiáltványt is fogalmazott, és néhány nappal később az amerikai nagykövetségre vitte. Az, hogy a Parlamentben maradt az 1956-os forradalom leverésekor, a magyarok számára örök szimbólum - tette hozzá.

Bibó Istvánnak a börtönből való szabadulása után "teljes elszigeteltségben teltek napjai" a Kádár-rendszerben, a hetvenes évek második felében azonban egyre többen keresték meg az ellenzék soraiból, életműve pedig egyre nagyobb érdeklődésre tartott számot - állapította meg.

A politológus közölte, Bibó István életművét a rendszerváltáskor felkapták, aztán ez az érdeklődés 2000-re lanyhult. Szólt arról, hogy "a Bibó-jelenség mögött rendkívüli intellektuális és morális teljesítmény áll", egyúttal reményét fejezte ki, hogy újabb "Bibó-reneszánsz" következik a közeljövőben.

Ifjabb Bibó István művészettörténész kiemelte: a nyolcvanas években volt tétje annak, hogy mi jelent meg akkor édesapjától Magyarországon. 1986-ban nem adhatták ki 1956-os írásait, de azok külföldön megjelentek - jegyezte meg.

Örömét fejezte ki, hogy Bibó István "szlogenszerű idézeteit" szövegkörnyezetbe helyezték a kötetben.

Felidézte egyebek mellett Bibó Istvánnak a társadalmi elitről, a forradalomról, a nemzeti büszkeségről alkotott véleményét és a harmadik út koncepcióját, és beszélt arról is, hogy Bibó szocializmusképe könnyen megfogható 1956-os írásaiból.

Márton László író, a Bibó István Közéleti Társaság elnökségi tagja elmondta: társaságuk Bibó István szellemi örökségét, "a higgadt, pallérozott beszédet" igyekszik továbbvinni. Kitért arra, a kötet elsősorban a nagyközönségnek készült, hogy ők is felmérhessék Bibó István életművét.