A regény önéletrajzi ihletésű, mert az írónő családja is, mint a regénybeli Ulwing család, Németországból települt Magyarországra és kapcsolódott be az ország építésébe a 19. században - mondta Cseke Péter, a darab rendezője, egyben a kecskeméti Katona József Színház igazgatója.

"A regényben gyönyörű volt számomra, ahogy arról ír, hogy a magyarok mennyire befogadóak voltak, s a család teljesen magyarrá vált" - utal a regény olvasásakor szerzett élményére a direktor, aki elhatározta, hogy színpadra állítja a művet.

A családregény több generáción át egy unoka, Anna szemén keresztül követi az Ulwingok életét, a házét, amely túléli a viharos történelmi időket, a háborút, a nélkülözést, a tűzvészt és az újjáépítést - fogalmazott Cseke Péter.

Hozzátette: a polgári élethez ragaszkodó Anna, valamit a földhöz, a természethez ragaszkodó férje későn jön rá arra, hogy probléma van a kapcsolatukban, mert a férfi nem mondja, a feleség pedig nem kérdezi, hogy mi a gond.

Cseke Péter beszámolt arról, Deres Péter kérte fel arra, hogy írjon a regényből egy színpadi változatot és Németh Virággal, a színház dramaturgjával egy szép és érzelmes történetet alkottak.

Az igazgató-rendező szerint a mai hangos és rohanó világunkban is vannak igazi érzelmek, igazi szerelmek, igazi pátosz, ki nem mondott vágyakozások, amit szeretne a darabon keresztül bemutatni.

Tormay Cécile (1875-1937) 1930-ban kulturális tevékenysége elismeréseként a Corvin-koszorú tulajdonosa lett, 1935-ben a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába egyhangúlag választották a Marie Curie halálával megüresedett székbe.

1937-ben jelölték Nobel-díjra, de a döntés előtt meghalt. Könyveit több nyelvre lefordították. Műveit 1945 után indexre tették, csak a kilencvenes években ismerhette meg ismét az olvasóközönség.