Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósult fejlesztés során városközpontban járdákat korszerűsítettek, térburkolatot fektettek le, parkolókat, parkokat alakítottak ki. A művelődési ház új külsőt kapott hőszigeteléssel, míg a piacon a lakosság régi vágyának eleget téve egy, üzleteket is magába foglaló csarnokot építettek. Emellett az Alföld második legnagyobb, kéttornyú református templomán a két tornyot állították helyre, míg a római katolikus templomon a tetőt, héjazatot és a homlokzatot újították fel.

Egy gazdaságilag vonzóbb és élhetőbb kisváros megteremtéséhez az anyagi támogatást az önkormányzat a helyi római katolikus és a református egyházközséggel konzorciumot alkotva az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetett pályázaton nyerte el. A projekt megvalósítása 297,2 millió forintba került, ebből az uniós támogatás 239,5 millió, az önerő 57,7 millió forintot tett ki.

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a római katolikus templom újbóli megszentelésekor mondott beszédében azt emelte ki, hogy egy sikeres városfejlesztés nemcsak a közösségi funkciókat bővíti, hanem a település vagyonának értékállóságát is biztosítja.

A projekt leglátványosabb eleme a református templom két tornyának felújítása volt. A templomban a munkák sikeres befejezéséért hálaadó istentiszteletet tartottak, igét hirdetett Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Az egyházi esemény világi részében Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára a közösségi összefogásáról fontosságáról beszélt, mondván, ez az együttes erő túl tud majd lendíteni bennünket a válság nehéz esztendein.

Az Alföld katedrálisának nevezett templomon a kivitelezők egy 40 méter magas állványrendszeren dolgozva újravakolták a tornyokat, kicserélték a nyílászárókat, megjavították a toronysüveget és újrabádogozták a párkányokat. A rekonstrukció a tornyok festésével zárult. A felújításra 38 millió forint állt rendelkezésre, ebből mintegy 20 millió forint az önkormányzattal nyert európai uniós forrásból származott, a többi pedig egyházközségi önerőből fedezték. A kunhegyesi az ország legnagyobb református templomainak egyike, befogadóképessége alapján - becslések szerint ez eléri az 5000 főt - a mintegy 3600 embernek helyet biztosító debreceni Nagytemplomot is megelőzi.