A nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos felidézte: arra kapott megbízást, hogy a magyar film jövőjére dolgozzon ki koncepciót, de miután kiderült, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 10,6 milliárd forintos adósságot halmozott fel, először a múlttal kellett foglalkoznia. Mint elmondta, úgy tűnik, hogy sikerül megállapodni mind a bankokkal, mind a filmkészítőkkel; eddig három pénzintézettel és 8-10 producerrel írtak alá szerződést.

Vajna a filmtörvény parlament előtt lévő módosításáról szólva rámutatott: a javaslat szerint ezentúl nem a költségvetéstől függene a magyar filmre jutó állami finanszírozás nagysága, mivel az a hatoslottó játékadójából történne 2012-től.

A filmtámogatási rendszer átalakítása kapcsán beszámolt arról, hogy műfajok alapján osztották el az MMKA feladatait, így például a dokumentumfilm a közmédiához került, a játékfilmek pedig az általa vezetett Magyar Nemzeti Filmalaphoz (MNFA).

Eddig több mint százan érdeklődtek az MNFA pályázatai iránt, és 25-en adtak be forgatókönyvet - közölte a kormánybiztos, hozzátéve: a pályázók kellemes tapasztalatként számoltak be arról, hogy nem csupán pozitív vagy negatív visszajelzést kaptak, de komolyan foglalkoztak is velük, tanácsokat is kaptak.

Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesületének nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy noha nem a műfaj képviselői tehetők felelőssé az MMKA adósságállományáért, mégis a dokumentumfilmesek lettek a filmfinanszírozás átalakításának legnagyobb vesztesei.

A szakma számára másfél éve nem írtak ki pályázatot, a filmesek munkanélküliek lettek, "szociális segély és juttatások nélkül", emelte ki. A rendező szerint a legnagyobb vesztes maga az ország, hiszen az elmúlt két évben nem született dokumentumfilm a hazai történésekről, sem a természeti katasztrófákról, sem az azokat követő társadalmi összefogásról.

Demeter István, az Art Mozi Egyesület alelnöke elmondta: a magyar artmozihálózat számos fontos intézménye már bezárt, csődbe ment vagy átállt a kereskedelmi mozizásra. Szerinte ahhoz, hogy helyreálljon a megsérült hálózat és a magyar film korszerű körülmények között kerüljön a közönség elé, a jelenlegi támogatás többszörösére lenne szükség.

Schubert Gusztáv, a Filmvilág folyóirat főszerkesztője szerint mire a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatása megérkezik, a szakma mérvadó lapjai megszűnnek. Leszögezte: a magyar film talpraállásában, a nemzetközi eredményekben a filmtörténetírás és a kritika is fontos szerepet vállalt.

Elek Judit rendező, producer a betarthatatlan határidőket kifogásolta, valamint nehezményezte a megszűnt normatív támogatásokat és az eltűnt koprodukciós keretet. Angelusz Iván producer szerint jelenleg "ex lex", "illegitim" állapotban van a magyar filmszakma, hiszen a filmtörvény módosításait még nem fogadta el az Országgyűlés.
Janisch Attila filmrendező úgy vélte, hogy jelenleg Andrew G. Vajna azt sem tudja pontosan megmondani, mennyi tartozást halmozott fel az MMKA. Szerinte az elköltött pénz a magyar filmekben van, amelyek számos sikert arattak az elmúlt években. A rendező arra is kíváncsi volt, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszerben miből fognak a ma az egyetemen tanuló diákok filmjei forogni.

Lényegében egy állami filmproduceri irodát hozna létre a filmtörvény tervezett módosítása - vélte Karácsony Gergely (LMP). A kulturális bizottság alelnöke az új filmtörvény vívmányának nevezte, hogy noha az eddiginél alacsonyabb, de fix támogatást biztosítana a hazai filmszakmának. Szerinte azonban az MNFA pályázati kiírásai nincsenek összhangban a jelenleg hatályos filmtörvénnyel, semmilyen összeférhetetlenségi szabályt nem tartalmaznak például.

A politikus azt mondta: a MMKA adóssága azért jött létre, mert a kormányváltás után az állam nem tartotta be a közalapítvánnyal kötött szerződést. Ennek eredményeképpen számos filmes keveredett adósságokba, és ők most nem mernek tiltakozni az új törvény ellen, mert félnek, hogy kimaradnának az adósságrendezésből - vélekedett.
Hiller István (MSZP) korábbi kulturális miniszter szerint nem a filmszakma felelős a kialakult adósságállományért, mert ha van rá politikai akarat, azt ki lehetett volna fizetni az NKA-nál keletkező többletbevételből.

A politikus szerint a kabinet eleve az MMKA megszüntetését tűzte ki célul, az adósságállomány csak ürügy volt.

Hiller üdvözölte, hogy a kormánybiztos a játékfilmek gyártására a hatoslottó nyereményadójának 80 százalékát "megszerezte". Több képviselőtársával együtt ugyanakkor furcsának tartotta, hogy a kultúra azon ágai, amelyek erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, igyekeznek más tárcához tartozni és nem a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz (NEFMI).

Nem a jelenlegi kormányzat, hanem saját szabálytalan gazdálkodása miatt halmozott fel hatalmas adósságot az MMKA - vitatta Karácsony Gergely és Hiller István álláspontját L. Simon László (Fidesz).

A kulturális bizottság elnöke felidézte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szabályellenes működésről, költségvetési fedezet nélküli kötelezettségvállalásokról számolt be. Hozzátette: noha számos értékes magyar film született az elmúlt húsz évben, nem érdemes "misztifikálni" ezt az időszakot, a szakmai értékelés azonban nem a politika dolga.

L. Simon az általa vezetett NKA szerepére is kitért, hangsúlyozva, hogy a mozik árbevételére kivetni tervezett 3 százalékos járulékból várt 300 millió forintból az artmozikat és a fontos kulturális szerepet betöltő vidéki mozikat fogják támogatni. Az NKA nem mond le a filmes folyóiratok támogatásáról sem - fűzte hozzá.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a "kétfejű" filmtámogatási rendszer megszüntetésének szándékával indokolta, hogy miért nem kapott szerepet a kulturális tárca a filmfinanszírozásban. Elmondta, idén szinte csak a NEFMI támogatásával készültek filmek, 500 millió forintból.

Mint fogalmazott, Európában több finanszírozási modell létezik, de közös probléma, hogy az európai film iránti "féltő gondosság", a ráfordított pénzek hatékonysága megkérdőjelezhető. Hozzátette: a magyar kormány a hatékonyság növelése érdekében nevezte ki a filmügyi kormánybiztost.

Arra a kérdésre, hogy miért nem a kulturális tárca felel a hazai filmszakmáért, Szőcs azt felelte, hogy elképzeléseinek megvalósítását, például a budapesti nemzetközi filmfesztivál ötletét a szakma és a sajtó meg nem értése is hátráltatta, ezért jobbnak látta, ha nem ragaszkodik a filmes terület irányításához. Megjegyezte, ezáltal a szakmát sem kell "válaszút elé" állítani, hogy melyik szervezetnél pályáznak támogatásra.

Andrew G. Vajna hozzászólásában leszögezte, ő annak érdekében vállalta a munkát, hogy támogatást kapjanak a magyar "filmszakmai tehetségek". Megjegyezte, sajnálatos, hogy az eddig beérkezett pályázatok között csupán egyetlen történelmi témájú munka volt. A jövő héten szimpóziumot fognak tartanai a magyar producereknek, a rendezvényen a filmtörvény új elemeit szeretné megismertetni a szakmával - tette hozzá.

Hiller István és Karácsony Gergely hozzászólására reagálva Vajna azt mondta, hogy az MMKA egykor el tudta látni a rá bízott feladatot, ám "csődbe ment". A szervezet pénzügyi elszámolását a "káosz" jellemezte, hat hónap alatt kiderült, nem három, hanem 10,6 milliárd forint adóssága van a közalapítványnak - mondta. Szerinte a szervezet megszüntetése is jobb annál, mintha vég nélküli pereskedés kezdődött volna.

Mint fogalmazott: az elmúlt években bebizonyosodott, hogy az elkészült magyar filmek nem tetszenek a közönségnek, ezért mindenképpen változtatásra volt szükség. A filmszakmai döntőbizottságról úgy vélekedett, hogy abban a szakma legjobbjai kaptak helyet.

Az összeférhetetlenségét firtató kérdésekre válaszolva elmondta, hogy valamennyi egyéb üzleti érdekeltségétől megvált. Kitért arra is, hogy meg kell szüntetni a Cinema City magyar piacon betöltött monopolhelyzetét, emiatt a versenyhivatalhoz fordultak.

Vajna arról is beszélt, hogy a jövőben szeretnék egységesíteni az önkormányzatoknál a területfoglalási díj mértékét.

A finanszírozási rendszer javításához új támogatási rendszer kidolgozását javasolta, példaként a brit modellt említette, amely szerinte megháromszorozta az angliai filmgyártás volumenét. Az MTI-nek elmondta: ennek lényege, hogy a kreatív stáb bérköltségeire is adókedvezményt lehetne igénybe venni, amennyiben annak tagjai helyben adóznak.

Csütörtöki ülésén döntött a kulturális bizottság arról, hogy az örökségvédelmi törvényhez olyan módosító javaslatot terjeszt be, amely a nemzeti emlékhely státusza mellé bevezetné a kiemelt nemzeti emlékhely fogalmát is, kifejezetten a Kossuth tér számára. A javaslat szerint a kiemelt nemzeti emlékhelynek állami tulajdonba kellene kerülnie.

Az adótörvényekkel kapcsolatos módosító indítványok közül a bizottság egyhangúlag támogatta L. Simon László javaslatát, mely szerint az NKA-t is támogathassák gazdasági társaságok a társasági adókedvezmény igénybe vételével. Egy tartózkodás mellett a bizottság a pornográf termékek megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot is támogatta.