irodalom
2011. 11. 02.
Dalos Lászlót 19-én búcsúztatják
Dalos László Aranytollas és Táncsics Mihály-díjas hírlapíró, Nádasdy Kálmán-díjas operafordító, zeneszövegíró búcsúztatását születésnapján, november 19-én tartják otthonában, szűk családi körben - tájékoztatta a család az MTI-t szerdán.
Az életének 87. évében, október 10-én elhunyt Dalos László végső nyughelye a lágymányosi Magyar Szentek Temploma altemplomának Erzsébet-termében lesz. Emlékére jövőre nyilvános szerzői estet rendeznek, amelynek helyszínéről és időpontjáról később születik döntés.
Dalos László 1924. november 19-én született Budapesten. Már 13 éves korában elhatározta, hogy színházi riporter lesz. Érettségiző pesterzsébeti diákként 1943-ban megnyerte az országos középiskolai tanulmányi versenyt magyar nyelv és irodalomból.
Magyar-olasz szakos egyetemi tanulmányait követően a Magyar Rádió irodalmi osztályának 10 évig, a Film Színház Muzsika hetilapnak 33 és fél évig, az újság indulásától megszűnéséig volt munkatársa.
A legváltozatosabb műfajokban több ezer újságcikk, 29 színpadi és rádiós zenés játékban több száz dalszöveg, 10 operafordítás (köztük Verdi: A szicíliai vecsernye, Ernani, Johanna, Lajtha László: A kék kalap), 7 önálló könyv és 7 fordításkötet fűződik a nevéhez.
Eisemann Mihály zenéjére ő írta a verseit a második világháború utáni magyar színháztörténet egyik legnagyobb operettsikerének, a Bástyasétány 77-nek. Ebben csendül fel legismertebb alkotása, A vén budai hársfák, amelyből örökzöld sláger lett.
A Táncsics Mihály-díjat 2006-ban, a Nádasdy Kálmán-díjat 2007-ben kapta meg. A Harsányi Zsolt-díjjal 2000-ben tüntették ki.
Dalos László 1924. november 19-én született Budapesten. Már 13 éves korában elhatározta, hogy színházi riporter lesz. Érettségiző pesterzsébeti diákként 1943-ban megnyerte az országos középiskolai tanulmányi versenyt magyar nyelv és irodalomból.
Magyar-olasz szakos egyetemi tanulmányait követően a Magyar Rádió irodalmi osztályának 10 évig, a Film Színház Muzsika hetilapnak 33 és fél évig, az újság indulásától megszűnéséig volt munkatársa.
A legváltozatosabb műfajokban több ezer újságcikk, 29 színpadi és rádiós zenés játékban több száz dalszöveg, 10 operafordítás (köztük Verdi: A szicíliai vecsernye, Ernani, Johanna, Lajtha László: A kék kalap), 7 önálló könyv és 7 fordításkötet fűződik a nevéhez.
Eisemann Mihály zenéjére ő írta a verseit a második világháború utáni magyar színháztörténet egyik legnagyobb operettsikerének, a Bástyasétány 77-nek. Ebben csendül fel legismertebb alkotása, A vén budai hársfák, amelyből örökzöld sláger lett.
A Táncsics Mihály-díjat 2006-ban, a Nádasdy Kálmán-díjat 2007-ben kapta meg. A Harsányi Zsolt-díjjal 2000-ben tüntették ki.
További írások a rovatból
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat