Mint az igazgató az MTI-nek elmondta, hivatalba lépése után érték ugyan politikailag motivált támadások, az igazi nehézséget a gazdasági válsághelyzet jelenti az intézmény számára.

"Már a Műcsarnok 2011-es büdzséje is jelentősen csökkent a tervezetthez képest; a 340 millió forint közhasznú támogatásból így tavasszal 270 millió lett, majd nem fogadták el a Műcsarnok előző évi beszámolóját a minisztériumban, ezért a 2010-re kapott - és a kiállításokra természetesen elköltött - közhasznú támogatásból idén vissza kellett fizetni 26 millió forintot" - szólt a múzeum anyagi helyzetéről.

Gulyás Gábor emlékeztetett arra: az elmúlt száz évben nem fordult elő, hogy az állam a magyar képzőművészet nemzeti intézményének, a Műcsarnoknak annyi közhasznú támogatást sem adott, amennyi az épületfenntartás, a bérek és járulékok költségét fedezné - idén ebből 60 millió forintnál is több hiányzott.

A kieső forrást saját bevételből és a szponzori támogatások arányának növeléséből jórészt fedezték (a Bizottság-kiállítás megvalósításához például csaknem 150 millió forintos támogatást szerzett az intézmény), de a pénzszűke miatt egy kiállításról is le kellett mondaniuk.

Az intézmény 2012-es büdzséjével kapcsolatban az igazgató elmondta, a kulturális tárca már összeállított egy költségvetési tervezetet, ebben nagyságrendileg valószínűleg az idei, rendkívül alacsony támogatással számolhat a Műcsarnok. Amíg azonban a sarokszámok legalább informális szinten nem válnak biztossá, a Műcsarnok nem jelenti be a jövő évi programjait.

"A szerényebb büdzsé arra ösztönzött, hogy néhány programpontot újragondoljak. Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk fontos vállalásokról, hanem azt, hogy más formában valósítjuk meg vagy átütemezzük azokat" - közölte az igazgató.

Mint felidézte, elképzeléseiben szerepelt egy külföldi galériahálózat, de ennek elindítása állami finanszírozásban jelenleg nem reális, mindazonáltal az előkészítéséhez hozzákezdtek.

Gulyás Gábor elmondása szerint zajlanak a Flash Art művészeti folyóirat magyarországi kiadásának előkészületei is; az első szám várhatóan 2012 elején fog megjelenni.

A Műcsarnok közben megkezdte a magyar képzőművészetet a nemzetközi színtéren újrapozícionálni kívánó Budapest Biennále előkészítését, ezt a tervek szerint 2014-ben rendezik majd meg első alkalommal. "Nagyot haladtunk előre februárhoz képest, most már nemcsak koncepció van, hanem konkrét munkálatok is folynak" - jegyezte meg.

"Sokkal lassabban indult a Műcsarnok szervezeti struktúrájának átalakítása, mint ahogy normális gazdasági helyzetben ez lezajlott volna, de hozzákezdtünk, és komoly remény van arra, hogy néhány hónapon belül befejezzük" - jelentette be az intézmény vezetője.

Mint hozzátette, a legfontosabb munka a kiállítások, szakmai programok, konferenciák előkészítése.

Az "új korszak" első igazi kiállítása a szeptember elején megnyílt "Sírba visztek" - A Bizottság a Műcsarnokba megy című tárlat, mely november 13-ig mintegy 100 kísérőprogrammal, konferenciával várta és várja a közönséget.

"A Bizottság-kiállítás kapcsán talán már látszik a jobban átgondolt és a vidéket is megcélzó kommunikáció, a sokkal több társművészeti és kísérőprogram. Az irodalmi rendezvényeknél előfordul, hogy nem fér be minden érdeklődő; csak ezekre jóval több mint ezren váltottak eddig belépőjegyet, ami rendkívül nagy szám" - emelte ki az igazgató, hozzátéve: hasonló módon szeretnék megrendezni a következő kiállításokat is.

Mint Gulyás Gábor megjegyezte, a Műcsarnok a múzeumpedagógiai területen tudta beadni a legtöbb pályázatot: egy hátrányos helyzetűeket megcélzó nagy tudományos projekt pályázati csoportjának mentora például a londoni Tate Modern, és a nevezés sikere esetén a 2013-as nemzetközi projektzáró konferenciának a Műcsarnok adhat majd helyet.

Az MTI kérdésére az igazgató elárulta, hogy a tervezett Hantai Simon-életműtárlat a tervezettnél később nyílhat meg Budapesten, mert a Műcsarnok megvárja a partner Pompidou Központ párizsi kiállítását.

"Közösen sokkal jobb kiállítást tudunk rendezni, mint egyedül. El tudunk hozni olyan munkákat, amelyeket magunk nem tudnánk finanszírozni, tehát sokkal gazdagabb lesz a pesti tárlat is, másrészt magyar gyűjtők és közgyűjtemények tulajdonában lévő Hantaikat is be tudunk ajánlani a francia kiállításhoz.

A döntő érv emellett az a komoly kutatómunka, amely Párizsban folyik az előkészületek során; ezeket az eredményeket természetesen mi is felhasználjuk a katalógusunk összeállításánál" - tért ki a halasztás okaira.

Gulyás Gábor a Műcsarnokhoz tartozó többi kiállítóhelyről is szólt. Mint felidézte, eredeti tervei szerint a főépületben található Menü Pont Galéria videóbemutató hellyé vált volna, elsősorban a Balázs Béla Stúdió archívumára építve, de időközben a filmjogok a Nemzeti Filmarchívumhoz kerültek. Ezért letettek erről a tervről, és a Menü Pontot projektgalériaként kívánják újrapozícionálni.

A Nagymező utcai Ernst Múzeum 2012-ben lesz százéves, ezt a Műcsarnok egy centenáriumi évvel szeretné megünnepelni - fűzte hozzá az igazgató.

Beszámolója szerint például jövő ősszel "közönségcsalogató" művészek részvételével rendeznek kiállítást, melyhez számos kortársművészeti projekt is társul, a jubileumi év így jó lehetőség lesz arra, hogy az Ernst Múzeumot "visszahozzák a köztudatba".