építészet
2011. 11. 01.
Sencsen a leginnovatívabb kínai város
Tavalyi első helyét megőrizve idén is aranyérmes az innovatív kínai városok rangsorában a dél-kínai Sencsen.
A dél-kínai Kuangtung (Guangdong, Kanton) tartományban fekvő Sencsen (Shenzhen) a leginnovatívabb kínai város 2011-ben - ítélkezett az amerikai Forbes magazin kínai kiadása. Az első három helyezett listája a tavalyihoz képest mit sem változott: Sencsent Szucsou (Suzhou) és Sanghaj (Shanghai) követi, a főváros, Peking idén a negyedik helyen végzett.
A magazin a 43,6 milliárd jüant (1,5 ezer milliárd forint) meghaladó GDP-vel rendelkező 129 város közül - Hongkongot és Makaót nem számítva - választotta ki a győztest. A rangsor felállításánál számos kritériumot figyelembe vettek, így például a benyújtott szabadalmak számát (egy lakosra számítva és összesen), a helyi kiadások tudományra, technológiára költött arányát vagy az általános innovációs környezetet.
Sencsen gazdasági teljesítménye alapján jelenleg a negyedik legjobb eredményeket mutatja fel a kínai városok rangsorában, GDP-je tavaly rekord magasra, 951 milliárd jüanra (31,8 ezer milliárd forint) nőtt. A tízmilliós metropolisz egy főre jutó GDP-je 95 ezer jüant tesz ki, mellyel a kelet-ázsiai ország egyik leggazdagabb városa. High-tech ipara tavaly 17,1 százalékkal 305,9 milliárd jüanra (10,2 ezer milliárd forint) nőtt, míg a helyben gyártott high-tech termékek értéke elérte az 1,02 ezer milliárd jüant (34 ezer milliárd forint). A város 1980 májusa óta speciális gazdasági övezet, s az országban első ilyenként úttörő szerepet játszott a kínai gazdaság átalakításában a "reform és nyitáspolitika" meghirdetése után. Sencsen több nagy high-tech óriás, így a Huawei, a Konka, a Skyworth vagy a közösségi médiában vezető Tencent központja. A Gyöngy-folyó deltájának térségéből, ahol Sencsen is található, egyébként öt város szerepel az első huszonöt leginnovatívabb között, az északabbra fekvő Jangce-folyó deltája pedig tizenöt vezető várost jegyez ugyanitt.
Sencsen innováció terén elsőnek bizonyult egy nyáron publikált, a kínai városok versenyképességét vizsgáló hongkongi kutatóintézeti rangsorban is. A felmérés a városokat a helyi gazdaság, a kormányzat, a tudomány és oktatás, a kultúra és a környezetvédelem innovatív képessége szerint listázta. Ezen szempontok alapján a második és harmadik helyen Csungking (Chongqing) önálló közigazgatási egység és a szintén kanton tartománybeli Kuangcsou (Guangzhou) városa szerepel, a tavaly ezüst- és bronzérmes Sanghaj és Hongkong pedig nem került be az első tíz közé.
A magazin a 43,6 milliárd jüant (1,5 ezer milliárd forint) meghaladó GDP-vel rendelkező 129 város közül - Hongkongot és Makaót nem számítva - választotta ki a győztest. A rangsor felállításánál számos kritériumot figyelembe vettek, így például a benyújtott szabadalmak számát (egy lakosra számítva és összesen), a helyi kiadások tudományra, technológiára költött arányát vagy az általános innovációs környezetet.
Sencsen gazdasági teljesítménye alapján jelenleg a negyedik legjobb eredményeket mutatja fel a kínai városok rangsorában, GDP-je tavaly rekord magasra, 951 milliárd jüanra (31,8 ezer milliárd forint) nőtt. A tízmilliós metropolisz egy főre jutó GDP-je 95 ezer jüant tesz ki, mellyel a kelet-ázsiai ország egyik leggazdagabb városa. High-tech ipara tavaly 17,1 százalékkal 305,9 milliárd jüanra (10,2 ezer milliárd forint) nőtt, míg a helyben gyártott high-tech termékek értéke elérte az 1,02 ezer milliárd jüant (34 ezer milliárd forint). A város 1980 májusa óta speciális gazdasági övezet, s az országban első ilyenként úttörő szerepet játszott a kínai gazdaság átalakításában a "reform és nyitáspolitika" meghirdetése után. Sencsen több nagy high-tech óriás, így a Huawei, a Konka, a Skyworth vagy a közösségi médiában vezető Tencent központja. A Gyöngy-folyó deltájának térségéből, ahol Sencsen is található, egyébként öt város szerepel az első huszonöt leginnovatívabb között, az északabbra fekvő Jangce-folyó deltája pedig tizenöt vezető várost jegyez ugyanitt.
Sencsen innováció terén elsőnek bizonyult egy nyáron publikált, a kínai városok versenyképességét vizsgáló hongkongi kutatóintézeti rangsorban is. A felmérés a városokat a helyi gazdaság, a kormányzat, a tudomány és oktatás, a kultúra és a környezetvédelem innovatív képessége szerint listázta. Ezen szempontok alapján a második és harmadik helyen Csungking (Chongqing) önálló közigazgatási egység és a szintén kanton tartománybeli Kuangcsou (Guangzhou) városa szerepel, a tavaly ezüst- és bronzérmes Sanghaj és Hongkong pedig nem került be az első tíz közé.
További írások a rovatból
Hiány és emlékezet című Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett
Cserépváraljai templomfelújítás és Micélium tudásköz-pont nyerte az idei Média Építészeti Díját
Az építészet mint idea és realitás a 80-as évek Magyarországán