A parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke példaként idézte a Bethlen-kormány időszakát, mikor Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és államtitkára, Kornis Gyula állt a magyar kultúrpolitika élén.

"A kornisi összefüggésben a kultúra nem pusztán az identitásunkat megőrző keret, hanem olyan etikai dimenziókban értelmezhető cél, amely nélkül nincs demokrácia, nincs modern állam sem" - emlékeztetett L. Simon László.

Mint hozzátette, napjaink egyre látványosabb "kulturális deficitjének" politikai következményei számos dologban lemérhetők: "például a kulturális politika folyamatos pozícióvesztésében, amely még az első és a második Orbán-kormány kultúrpolitikája közti különbségben is megmutatkozik, vagy éppen a magyar társadalom mind szélesebb tömegeinek radikalizálódásában, a valós kérdéseket elfedő szimbolikus politizálás erősödésében, az előző nyolc évben kormányzó, az országot teljesen eladósító baloldal szétesésében, morális és politikai válságában, illetve a parlamenten kívüli, kormányellenes politikai erőknek a valós politikai veszélyeket teljesen elfedő Orbán-fóbiájában".

L. Simon László, aki egyben a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, úgy vélte, az elmúlt két évtized kultúrpolitikai teljesítményét vizsgálva is megállapítható, hogy nem volt egységes kultúrprogram, a politikusok nem vették észre a kultúra jelentőségét.

Jelenkori kulturális bajainkat azonban nem lehet csupán a politika és a gazdasági válság számlájára írni, nem a politika felelős a kulturális élet gyenge érdekérvényesítő képességéért, annak képviselői alig voltak képesek érdemi, értékes vitákat generálni - fűzte hozzá.

A kultúrpolitikus emlékeztetett arra, hogy a mai kormánytöbbség erőteljesen módosította az előadóművészeti és az örökségvédelmi törvényt, megszületett a világörökségi törvény, megvitatás előtt áll az önkormányzati törvény, új irányt szab az NKA-nak, hamarosan új filmtörvény és szerzői jogi szabályozás lesz Magyarországon.

Emellett korszerűsíteni kell köznevelési törvényünket és még egy sor, kulturális vonatkozású jogszabályt - fűzte hozzá.

L. Simon László szerint azonban a nyilvánosságban csak akkor hallani a kultúráról, ha valamilyen botrány robban ki, pedig mély vitákra lenne szükség a kultúra szerepéről, a kulturális intézményrendszer fenntarthatóságáról, a közmédiumok kulturális missziójáról, az állam szerepéről.

"Ma éppen azért tartunk nyílt napot, hogy közvetlenül hallgassuk meg a kulturális élet szereplőit" - mondta L. Simon László megnyitva az Állapotfelmérés: A hazai kulturális ágazat helyzete című, egész napos tanácskozást, amelyen több mint húsz szakember számol be saját területéről.