bezár
 

színház

2011. 10. 27.
Tarelkin halála az Örkény Színházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Képtelen komédia két felvonásban: Alekszandr Szuhovo-Kobilin Tarelkin halála című darabját október 28-án, pénteken mutatják be az Örkény István Színházban.

Szkéné színház

Alekszandr Szuhovo-Kobilin Tarelkin halála című komédiáját Mácsai Pál rendezi. Az 1869-ben megjelent darab szemtelen társadalmi szatíra és lidérces látomás a vérszemet kapó közszolgai hatalomról. A hiányzó láncszem az orosz realizmus és szürrealizmus között.

Kandid Kasztorovics Tarelkin apró fogaskerék az orosz hivatalnokgépezetben. Lakása poloskafészek, főnöke a vérét szívja, hitelezői piócaként lógnak rajta. Tarelkin ezért úgy dönt, hogy eltűnik a világ szeme elől: megrendezi saját halálát. De terve balul üt ki, és innentől a borzalmak borzalma vár rá: bekerül az államrendőrség nagy fogaskerekei közé.

Mint Mácsai Pál az MTI-nek felidézte, a '70-es évek elején a kaposvári színház nagy korszakának egyik híres korai darabja volt a Tarelkin halála Komor István rendezésében. Érdekességként említette, hogy az akkori előadásban Vajda László játszotta Raszplujev körzeti rendőrbiztos szerepét, amelyet most az Örkény Színházban fia, Vajda Milán alakít.

Beszélt Szőke István híres, Huszonötödik Színház-beli előadásáról is, amelyet Raszplujev nagy napja címen játszottak. A darabot a Nemzeti Színházban is bemutatták: Székely Gábor állította színpadra a '80-as évek elején - tette hozzá.

Mácsai Pál elmondta, hogy a szerző összesen három darabot írt, a Tarelkin halála egy trilógia befejező darabja. Az első rész a Krecsinszkij házassága, egy szabályos 19. századi komédia, a második, Az ügy című, már a harmadik darabhoz hasonlóan zaklatottabb, lázálomszerű.

A Tarelkin halála modern darab, szövete sokféle. Van benne vásári tréfa és kafkai, nyomasztó vízió, egyszerre huszadik századian abszurd és gogolian szatirikus. Szól az államgépezet túlműködéséről, az egyén tehetetlenségéről, arról, hogy az ember korrumpálható, és ha nem, akkor rágalmazható, és hogy végső soron nem lehet menekülni. "Természetesen arra törekedtünk, hogy az írott mű sokfélesége érvényre jusson" - hangsúlyozta a rendező, hozzátéve: izgatta, hogy a darab vonzóan kusza anyaga hogyan egységesíthető.

Mácsai Pál elárulta: nagyon érdekelte, ahogy a mű egy ennyire fontos témát a "képtelen komédia" köntösében jár körül. A történet ugyanis alapvetően arról szól, hogy Tarelkin hivatalnok, megelégelve addigi életét, egy halott ember személyazonosságát veszi fel, így akarván menekülni múltja, főnöke, és nem utolsó sorban hitelezői elől. Ám elkapják, és egyfajta koncepciós eljárás keretében megvádolják: ő vámpír. Ezt mindenki elhiszi, komolyan veszi. "A képtelenségek elhitetésének története ez. Arról is szól, hogy ez milyen simán megy" - jegyezte meg a rendező.

Mint mondta, szeretnék, ha a közönség sokat nevetne az előadáson, hiszen komédiáról van szó, csak fekete komédiáról, pontosabban "képtelen komédiáról". Az ilyen árulkodó jelző: "képtelen", nyilván azt jelenti: "lehetséges" - tette hozzá.

A Tarelkin szerepét alakító Debreczeny Csaba és a Raszplujevet alakító Vajda Milán mellett Epres Attila, Gyabronka József, Bíró Kriszta, Takács Nóra Diána, Máthé Zsolt és Ficza István játszik az előadásban.

A darabot Elbert János fordításában viszik színre, a produkció díszlete Izsák Lili, a zene Kákonyi Árpád alkotása, a jelmez és a maszk Nagy Fruzsina, a mozgás Murányi Zsófia munkája.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Haydn out, Muse in – múzsadilemmák
Hodászi Ádám: Kikönnyítve című drámája az Apertúra Bázison
Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
színház

Kabóca Bábszínház: Dödölle

Más művészeti ágakról

Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
irodalom

Hajdu Levente volt a Kötetlenül sorozat vendége


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés