A filmes szakma támogatásának új szabályozási alapra helyezése, a filmművészet kortárs nagyjainak jelenleginél méltóbb megbecsülése és a mozgóképszakma hatósági felügyeleti rendszerének teljes újragondolása a célja a mozgóképről szóló törvény módosításáról szóló javaslatnak - mondta Rétvári Bence az indítványt ismertetve szerdán a parlamentben.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: az elsődleges cél, hogy a filmes szakma támogatási rendszerét új szabályozási alapra helyezzék, az utóbbi években ugyanis bebizonyosodott, hogy a törvényi szabályok nem biztosítják az átlátható és hatékony közpénzfelhasználás feltételeit, és így a mozgóképről szóló törvényben meghatározott célok sem teljesülnek.

A törvényjavaslat alapján a filmalap bevételének fő forrását a hatoslottó szerencsejáték-adójának 4/5-e képezné, amely hathatós segítséget jelent a hazai filmművészet felvirágoztatásához - emelte ki, megjegyezve: az indítvány megkülönböztetett figyelmet fordít az "art" mozikra.

A javaslat másik fő céljának a magyar filmművészet kortárs nagyjainak a jelenleginél méltóbb megbecsülését nevezte, hozzátéve: javaslatot tesznek a kormány által adományozható Nemzet Filmművésze cím létrehozására, amely a Magyar Mozgókép Mestere díjat váltaná fel.

Gyutai Csaba (Fidesz) szerint az új mozgóképtörvénnyel jó irányba indul el a filmgyártás támogatása. Emlékeztetett, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványnál kaotikus állapotok voltak a gazdálkodásban, illetve visszaélések történtek.

Az új törvény javaslatában tisztább a fogalomrendszer, és kiszámítható forráshoz jut a filmalap a 6-os lottó játékadójának 80 százalékának biztosításával - emelte ki.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy "még mindig az Egri Csillagokat kell nézni", nem készültek újabb történelmi filmek az elmúlt időszakban, inkább artfilmeket forgattak. Átélhető, nézhető 1956-ról készült film az Amerikai Egyesült Államokban készült, erre a jelenségre az új törvénynek is választ kell adnia - mondta.

Az MSZP-s Hiller István szerint az új törvénnyel egy olyan szervezetet "dúlnak fel", amelyet korábban teljes parlamenti konszenzussal hoztak létre. A javaslat nem áll másból, mint ennek a végrehajtásából - tette hozzá.

Még a mozgókép mestere cím elnevezését sem tartják meg, és veszélybe került a filmesek autonómiája is, mivel eddig a szakma választotta meg azokat, akik megkaphatják ezt a díjat, a törvény elfogadása után viszont a miniszter, vagy államtitkár dönthet erről, és utólag visszavonhatják a kinevezéseket egy vizsgálat után - mondta Hiller István.

A képviselő helyesnek tartotta, hogy a 6-os lottó játékadójának 80 százalékát, amely mintegy 4 milliárd forintot jelent, a filmkészítés támogatására fordítják, de más forrásokat elvonnak a szakmától.
Hiller István megjegyezte azt is, hogy olyan államtitkár adta elő az expozét, aki nem felelős a kultúráért, és az államtitkárság sem képviselteti magát.

Novák Előd (Jobbik) szerint Andy Vajna egyszemélyes filmbirodalma jön létre, az eddig mellőzött alkotók pedig továbbra is mellőzve lesznek.
A képviselő felvetette, hogy utólag felül kellene vizsgálni a mozgókép közalapítvány döntéseit, és meg kell találni a személyes felelősöket.

Novák Előd szerint a mostani alkotók a nyugati kritikáknak akarnak megfelelni, és nem a magyar közönségnek, pedig szerinte a hazai közönség igényeit kellene elsősorban kielégíteni és az alkotók, színészek területén is szükség lenne vérfrissítésre.

A Jobbikos képviselő szintén megjegyezte, hogy a vitában nem képviselteti magát a kulturális államtitkárság.

Karácsony Gergely (LMP) szerint az előterjesztés nem teljesíti három fontos célkitűzését: a kiszámíthatóbb és átláthatóbb filmfinanszírozást és a filmipar sokszínűségének erősítését.

Azt mondta, számos producernek van aggálya a javaslattal kapcsolatban, ám nem mernek szólni ellene, félve attól, hogy nem jutnak hozzá a már korábban megítélt, de még ki nem fizetett támogatásokhoz.

A képviselő kifogásolta, hogy a mozgókép alap korábban számos feladatkörrel rendelkezett, de a jövőben csak a filmtámogatások kiosztása lesz a feladata.

A politikus a filmtámogatás eddigi rendszerét sem tartotta megfelelőnek, de mint mondta, az új szabályozás sem hoz előrelépést, hiszen nem derül ki belőle, hogy milyen elvek alapján lehet hozzájutni a támogatásokhoz.

Karácsony Gergely bírálta, hogy a törvény semmilyen összeférhetetlenségi szabályt nem tartalmaz, és az mondta: súlyos összeférhetetlenséget jelent, hogy a területet felügyelő kormánybiztos főszereplője az által befolyásolt piacnak.

Szintén nem támogatta, hogy a filmiroda vezetőjét a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke nevezi ki, valamint azt sem, hogy a közszolgálati televízió díjmentesen hozzáférhet a törvényben szereplő filmvagyonhoz. A képviselő ezt nem tartotta versenysemleges szabályozásnak.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: a törvény erős centralizációit hoz, hiszen kevés ember kezébe kerülnek a filmekkel kapcsolatos döntések.