Pörzse Sándor felszólalásában azt mondta Orbán Viktornak, "férfiember kétfajta gyalázkodás mellett nem mehet el szó nélkül: az egyik, ha a családját gyalázzák, a másik pedig, ha a nemzetét.

Kertész Ákos ezt tette, és az ön államtitkára, amikor Farkas Gergely képviselőtársam megkérdezte tőle, hogy vissza lehetne-e vonni Kertész Ákos Kossuth-díját, akkor Halász János azt mondta, amennyiben nem kér bocsánatot, akkor megérdemli.

Félreértés ne essék, Kertész Ákos nem kért bocsánatot". Pörzse Sándor megjegyezte, mivel a mindenkori miniszterelnök a Kossuth-díj bizottság elnöke, a labda Orbán Viktornál van.

Hozzátette, "egyszer már az ön egyik minisztere - mint később kiderült - a szemembe hazudott" a Nemzeti Színházat vezető Alföldi Róberttel kapcsolatban.

Orbán Viktor válaszát azzal kezdte, örül annak, hogy a magyar kulturális intézmények élére történő kinevezések nem esnek egybe a személyes ízlésével. "És nemcsak a kinevezések, hanem az ott maradt személyek esetében is ez a helyzet, és nem is kívánom a saját személyes ízlésemet kormányzati politikává emelni" - mondta arra utalva, hogy Pörzse Sándor "a kérdéséhez nem tartozó neveket is említett".

A Kertész-ügyre rátérve a miniszterelnök azt mondta: "jobboldali, keresztény, magyar politikusoknak (...) hozzá kell szokniuk, hogy Magyarországon sokszor nemtelen, szamár, rasszista, a magyarokat gyalázó megjegyzéseket kell tűrnünk. És okosan meg kell válogatnunk, hogy mikor vesszük fel a kesztyűt, és csapunk vissza, és mikor nem".

A kormányfő szerint kétségkívül lehangolja az embert, rossz kedvet okoz - valószínűleg az egész országban -, ha egy Kossuth-díjas író "rasszista szamárságokkal traktálja a hallgatóságot".

Van azonban ennél "nehezebb eset" is - folytatta -, ugyanis "halkan mondom, hogy úgy tudom, Gerő Ernő is Kossuth-díjas még ma ebben a hazában", ami világosan mutatja azt a problémát, hogy az elmúlt időszakban nem volt elég erő az állami kitüntetésekről szóló törvény áttekintésére, és megvitatni a Házban, hogy egy-egy odaítélt kitüntetést lehet-e vagy sem, és igen, milyen körülmények között kívánatos visszavonni.

Közölte ugyanakkor, hogy hamarosan a Ház elé kerül a kitüntetésekről szóló törvény javaslata, és ezzel lehetőség nyílik a kérdés alapos megtárgyalására.

Viszonválaszában Pörzse Sándor ismét hangsúlyozta, Orbán Viktor kezdeményezheti Kertész Ákos Kossuth-díjának visszavonását, és arra kérte a miniszterelnököt, tegye meg ezt a "szimbolikus lépést".

A miniszterelnöki viszonválaszban Orbán Viktor azt mondta, nem bátorság kérdéséről van szó, hanem arról, hogyan kell egy államnak korrekten, kellő tisztelettel és tartósan kifejeznie az elismerését egy-egy arra érdemes ember iránt, és mikor jöhet létre az a helyzet, hogy ugyanez a közösség mégis úgy gondolja, visszavonja az elismerést.

"Ne tőlem várják a megoldást, idehozzuk a törvényt, vitassuk meg, és a magyar kormány követni fogja" a jogszabályban foglaltakat - közölte, megjegyezve, hogy ez legfeljebb egy hónap és ötven nap közötti "csúszást" eredményez, de szerinte egy komoly vita, komoly ügy megér ennyit.

Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmaz: "a magyar genetikusan alattvaló.

József Attila talált mentséget: +ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.+ De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni.

Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!".

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.

Az író szeptember közepén helyreigazította viták kereszttüzébe került nyílt levelének azt az állítását, amely szerint "a magyar genetikusan alattvaló" volna. Helyreigazítását a következő módon fogalmazta meg: "helyesen ilyen mondat nincs". A helyreigazítást a Klubrádió honlapján megjelentek szerint az író az Amerikai Népszavának címezte, de - mint írták - az a Klubrádió szerkesztőségébe is "eljutott".

A kormány nevében egy interpellációra válaszolva szeptember 12-én Halász János államtitkár jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra".

A Kossuth-díj utólagos visszavonására eddig egyszer került sor: Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tőle, mert kiderült, a technológia licencét az NSZK-ból lopta.