Széll Rita, az intézmény igazgatója elmondta, hogy az iskola ettől a tanévtől nemcsak a klasszikus muzsika iránt érdeklődő növendékeket fogadja, hanem megindult a népzenei képzés és bevezették a képzőművészeti oktatást is.

Az tanulók létszáma 20 százalékkal nőtt, jelenleg 841-en járnak a kőbányai iskolába.

Révész Máriusz országgyűlési és önkormányzati képviselő hangsúlyozta: a kerületi képviselőtestület célja nem kevesebb, mint hogy Budapest, de talán az ország legjobb művészetoktatási intézményévé fejlesszék a zeneiskolát.

Az intézmény feladata nemcsak a tehetséggondozás, sok hátrányos helyzetű gyermek számára ez az iskola, az itt tanultak jelentenek kitörési pontot - mutatott rá Révész Máriusz.

A tanárok és növendékek koncertje után Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Kroó György volt növendéke emlékezett a magyar zenei élet kiemelkedő egyéniségére: "Kroó György neve egy iskola homlokzatán rangot ad az intézménynek, rangot ad egy regionális közösség kulturális igényének, mert felhívja a figyelmet egy különleges emberre, tanárra, tudósra, akinek életvitelét, ünnep- és hétköznapjait, hajnalait és éjszakáit meghatározta a magyar és az európai kultúra."

Mit tanulhatunk emlékéből, szellemi örökségéből? - tette fel a kérdést. Mindenek előtt a tudás tiszteletét, és azt a heroikus erőfeszítést, amely minden nagy embert jellemez - egész életén át -, a tudás elsajátításának küzdelmét. Irodalmi műveltsége vetekedett zenei ismereteivel, ehhez járult legendás nyelvtudása - tette hozzá.

Mint felidézte, órái sok generációnak jelenthettek felejthetetlen élményt a Zeneakadémián. Sokan vannak, akik egy-egy nagy műről ma is azt a markáns képet őrzik, amelyet Kroó György tanár úr festett meg számukra óráin.

A Zeneakadémia tanszékvezető professzora, a Magyar Rádió főmunkatársa, Kroó György 1926. augusztus 26-án született Egerben. Édesapjának könyvkereskedése volt, így gyerekkorát a könyvek és a zene határozták meg.

A kisvárosi rendezett polgári életet a II. világháború katasztrófája söpörte el, a családot koncentrációs táborba hurcolták, a tizenhét éves, munkaszolgálatos fiatalember elvesztette szüleit és testvérét.

Kroó György magára hagyottan, a saját erejéből teremtette meg életművét a megbocsátás, a humanitás szolgálatában.

1949-ben került hegedűsként a Zeneakadémiára Rados Dezsőhöz, akinél három évig tanult, majd 1951-ben az akkor alapított zenetudományi tanszakra iratkozott be. Zenei ambíciói itt bontakoztak ki, egy sor legendás professzor, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Bartha Dénes, Molnár Antal, Gárdonyi Zoltán irányításával és inspirációjának hatására.

1957-ben, friss diplomával a zsebében kezdte meg Kroó György azt a pályát, amelynek egy-egy szelete is teljes embert kíván.

A rádió zenei főosztályának szerkesztőjeként, majd rovatvezetőjeként megszervezte és virágzó rádiós műfajjá tette a zenei népművelést, haláláig szerkesztette illetve alkotta sikerrel sorozatait (a legismertebbek: A hét zeneműve, Hallgassuk együtt), felelős szerkesztője volt a rádió zenei magazinjának, az Új Zenei Újságnak, amelyben évtizedeken át, hétről hétre a legfontosabb hangversenyekről biztos ítélettel, a tehetség iránti nyitottsággal és lelkesedéssel mondott kritikát.

Kroó György 1997. november 12-én halt meg Budapesten.