A filmet mintegy harminc hazai mozi tűzi műsorára - mondta el az MTI-nek Sipos József rendező, aki a forgatókönyv írásában is részt vett Somogyi Györggyel és Gózon Francisco operatőrrel együtt. Rámutatott: a film forgalmazását is maguk végzik, mivel az előző Márai-adaptáció, az Eszter hagyatéka című film forgalmazójával nem voltak elégedettek.

Sipos József felidézte: a filmet a montreáli fesztiválon mutatták be az idén augusztusban, a hazai bemutatót pedig szándékosan időzítették az 1956-os forradalom évfordulójára.

"Márai személye összefügg a forradalommal" - fogalmazott a rendező. Az MTI kérdésére hozzátette, hogy nem zavarja az sem, hogy alkotásait nem az ő nevével, hanem az íróéval kötik össze. "Általában a rendező nevével fémjelzik a filmet, még akkor is, ha nagyon ismert íróról van szó. Hogy nálam ez nem így történt, nem zavar, inkább büszke vagyok rá, hogy dolgozhatok a nagy mester életművével" - magyarázta.

Sipos József kiemelte: azért választotta a Kalandot, mert annak története jól adaptálható a mai korra is. Az 1940-es években, egyetlen este alatt játszódó drámáról elmondta: annak főszereplője, Kádár professzor (Gerd Böckmann) épp a karrierje csúcsára ér – megbízzák az új klinika vezetésével -, amikor kiderül, gyönyörű, fiatal felesége (Marozsán Erika) épp elhagyni készül őt Zoltánnal, a professzor beosztottjával (Csányi Sándor). A szökni készülő pár azonban borzalmas útravalót kap.

A rendező arról is beszélt, hogy némiképp átírták a történetet. "Apróbb részleteket változtattunk meg. Egyébként Márai maga is négyszer írta át a művét" - mesélte. Ilyen például, hogy Zoltán karakterét tisztességesebbre formálták.

"Azt gondoltuk, hogy sokkal izgalmasabb lesz, ha egy tisztességes emberrel egy másik tisztességes ember áll szemben" - indokolta döntését Sipos József.

Marozsán Erika az MTI-nek arról beszélt, hogy milyen könnyű volt a német színésszel, Gerd Böckmann-nal együtt dolgoznia. "Nagyon izgalmas volt. Keveset forgattam Magyarországon, tulajdonképpen nagyobb rutinom van a német nyelvű forgatásban. Néha észre sem vettem, hogy németül válaszoltam" - mesélte a színésznő, aki a történetet roppant izgalmasnak, sűrítettnek nevezte.

Csányi Sándorról - akivel például a Rokonok című Szabó István-filmben vagy a Cabaret című Bozsik Yvette-rendezésben is együtt játszanak - a színésznő elmondta: mindig szívesen dolgozik együtt vele humora, intelligenciája, olvasottsága miatt. Mint fogalmazott, Márai Sándor írásait is kifejezetten kedveli, noha a korszakból nem ő a kedvence.

"Nagyon jó író. Miközben moralizál, magát teszi a célkereszt közepébe. Szorongó, démonokkal küzdő ember volt, akinek még a finomkodó írásaiban is megmutatkoznak mély gondolatai"”- vélekedett.
Csányi Sándor az MTI-nek felelevenítette, hogy a forgatás első napjaiban nagyon nehéz dolga volt, mivel nem beszél németül.

"Hiába tanultam meg kívülről Gerd Böckmann szövegét is, sokszor nem tudtam, hogy hol tart a szövegében, szünetet tart-e vagy a mondata végére ért. Aztán rájöttem, nem a szövegét, hanem a szemét kell figyelni, abból pontosan lehet követni, mi történik" - mesélte.

Karakteréről úgy vélekedett, ilyen tiszta jellem a mai korban már nem létezhet. "Ma talán bolondnak néznék azt az embert, aki ilyen fokon tisztességes" - állította, majd az MTI-nek arról is beszélt, hogy pont ezért a tisztességes világért szereti Márai Sándor műveit.

"Talán azért van annyi olvasója Márainak, mert az ő világában rend és rendezettség van. Ilyen világba szívesen vágyakozik az ember" - jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy miben különbözik a színdarab Zoltánja a filmbelitől, azt válaszolta, hogy szerinte az általa megformált figura meg tud felelni a feladatnak, míg a színdarabbeli Zoltán mindezt nem tudná végigcsinálni.

A Kaland alapvetően az egykori Országos Rádió és Televízió Testület irodalmi adaptációkra kiírt pályázatán nyert pénzből forgott, valamint beszállt koprodukciós partnerként a TV2 is.

A költségvetés mintegy 140 millió forint volt. A Kalandot digitálisan rögzítették, a film zenéjét Berkes Gábor szerezte. A további szerepekben olyan színészek tűnnek fel, mint Szilágyi Tibor, Törőcsik Mari, Nagy-Kálózy Eszter, Tordai Teri, Kautzky Armand, Pogány Judit vagy Martinovits Dorina.