zene
2011. 10. 17.
Ránki Dezső és Klukon Edit zongoraestje
Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp zongoraestje nyitja meg csütörtök este a Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójához kapcsolódó események egyikét, a gödöllői Liszt Fesztivált. Akik a bicentenárium alkalmából Bayreuthban járnak, a művészházaspár kezdeményezésének gyümölcsét is ott találják Liszt-sírkápolnájában: egy Mária-szobrot állítottak a zeneszerzőnek "hálás magyar honfitársai" nevében.
Liszt életműve központi helyet foglal el Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészek programjában, csatlakozott kettőjükhöz fiatalabb fiuk, Ránki Fülöp is.
Gödöllőn három szimfonikus mű, a Les Préludes, a Mazeppa és A bölcsőtől a sírig zongora a szerző négykezes átiratában hangzik el a műsor első felében, a másodikban részben a Via Crucis, ugyancsak négykezes változatban - mondta el Klukon Edit az MTI-nek.
Két nappal később, Liszt születésnapján az Andrássy úti Régi Zeneakadémián, Liszt Ferenc utolsó budapesti lakhelyén Klukon Edit szólókoncertje indítja el reggel az ünnepnapi sorozatot, majd délben Ránki Dezsővel a Faust-szimfónia korai, máig kiadatlan kétzongorás változatát adják elő, utána a Via Crucis-t szólaltatják meg.
Október 25-én az első pécsi Zeneszüret vendégeiként ugyancsak a Faust-szimfóniát mutatják be, a B-A-C-H fantázia és fúgát pedig Ránki Fülöp játssza."Kipróbálhatjuk, milyen a két új zongora, és hogyan hangzik szólóhangszer a Kodály Központ termében.
Azt hiszem, a koncert méltó befejezése lesz a Salve Regina, amelyet Dukay Barnabás dolgozott át kórusra és zongorára; ezt a Magyar Rádió Gyermekkórusával közösen szólaltatjuk meg" - fűzte hozzá Klukon Edit.
A solymári Waldorf-iskola javára adandó jótékony esten szintén Liszt-műveket adnak elő október 28-án. Novemberben pedig Párizsban a felújított d'Orsay múzeumban, továbbá a Stuttgarthoz közeli Reutlingenben is a Faust-szimfónia lesz műsorukon.
A német sajtó is beszámolt arról, hogy a művészházaspár kezdeményezésére és költségére egy filigrán Mária-szobor került a bayreuthi Liszt-sírkápolnába.
"A nyár elején Weimarban koncerteztünk, és hazafelé tartva ellátogattunk Liszt sírjához Bayreuthban. A sírkápolnában több emléktábla látható, az egyetlen magyar nyelvű 35 éves, a legújabbat, egy 2011-es német nyelvűt, a Raidingi (Doborján) Férfikar helyezte el.
Első gondolatunk az volt, milyen jó lenne, ha magyar részről nem egy új táblát, hanem valami személyesebb, méltóbb emléket állíthatnánk" - idézte fel Klukon Edit.
Mivel mindketten jól ismerik Liszt műveiben, de leveleiben is mindenhol megnyilvánuló mély vallásosságát, Mária-tiszteletét, órákon belül megszületett az ötlet, elkészíttetnek még egy példányt abból a bronzszoborból, amely két éve áll az otthonukban. Az elgondolásról tudomást szerezve művésztársuk, Bogányi Gergely azonnal csatlakozott, anyagi hozzájárulással is.
Az elkészült szobor - Mátyássy László: Mária a gyermek Jézussal - talapzatán nem a három adományozó neve áll, hanem csupán annyi: Hálás magyar honfitársai. "Nekünk az volt fontos, hogy a szobor odakerüljön, és ha bárki magyarul tudó arra jár, a magáénak érezhesse.
A bayreuthiak részéről mintaszerű fogadókészséget tapasztaltunk, Chiovini Rita müncheni konzul - aki szintén minden segítséget megadott - pedig remek beszédet mondott a szeptember 14-én tartott szoboravató ünnepségen" - hangoztatta a zongoraművész.
Elmondta még, hogy a 15 esztendős Liszt francia nyelvű naplóját, amelyet nemrég ismertek meg, felkérésükre Hárs Ernő magyarra fordította, és a kötet Klukon Edit utószavával, a Borda Antikvárium gondozásában a napokban meg is jelent. "…Lenyűgözött a könyvecskében, hogy milyen intenzitással vágyódott írója a rend, a lelki tisztaság és a jóság után.
Zenéjéből, írásaiból a legnemesebb értelemben vett emelkedettség árad, megnyugvást és feloldódást egyedül a Szeretetben remélt és talált" - írta a zongoraművész az utószóban.
Gödöllőn három szimfonikus mű, a Les Préludes, a Mazeppa és A bölcsőtől a sírig zongora a szerző négykezes átiratában hangzik el a műsor első felében, a másodikban részben a Via Crucis, ugyancsak négykezes változatban - mondta el Klukon Edit az MTI-nek.
Két nappal később, Liszt születésnapján az Andrássy úti Régi Zeneakadémián, Liszt Ferenc utolsó budapesti lakhelyén Klukon Edit szólókoncertje indítja el reggel az ünnepnapi sorozatot, majd délben Ránki Dezsővel a Faust-szimfónia korai, máig kiadatlan kétzongorás változatát adják elő, utána a Via Crucis-t szólaltatják meg.
Október 25-én az első pécsi Zeneszüret vendégeiként ugyancsak a Faust-szimfóniát mutatják be, a B-A-C-H fantázia és fúgát pedig Ránki Fülöp játssza."Kipróbálhatjuk, milyen a két új zongora, és hogyan hangzik szólóhangszer a Kodály Központ termében.
Azt hiszem, a koncert méltó befejezése lesz a Salve Regina, amelyet Dukay Barnabás dolgozott át kórusra és zongorára; ezt a Magyar Rádió Gyermekkórusával közösen szólaltatjuk meg" - fűzte hozzá Klukon Edit.
A solymári Waldorf-iskola javára adandó jótékony esten szintén Liszt-műveket adnak elő október 28-án. Novemberben pedig Párizsban a felújított d'Orsay múzeumban, továbbá a Stuttgarthoz közeli Reutlingenben is a Faust-szimfónia lesz műsorukon.
A német sajtó is beszámolt arról, hogy a művészházaspár kezdeményezésére és költségére egy filigrán Mária-szobor került a bayreuthi Liszt-sírkápolnába.
"A nyár elején Weimarban koncerteztünk, és hazafelé tartva ellátogattunk Liszt sírjához Bayreuthban. A sírkápolnában több emléktábla látható, az egyetlen magyar nyelvű 35 éves, a legújabbat, egy 2011-es német nyelvűt, a Raidingi (Doborján) Férfikar helyezte el.
Első gondolatunk az volt, milyen jó lenne, ha magyar részről nem egy új táblát, hanem valami személyesebb, méltóbb emléket állíthatnánk" - idézte fel Klukon Edit.
Mivel mindketten jól ismerik Liszt műveiben, de leveleiben is mindenhol megnyilvánuló mély vallásosságát, Mária-tiszteletét, órákon belül megszületett az ötlet, elkészíttetnek még egy példányt abból a bronzszoborból, amely két éve áll az otthonukban. Az elgondolásról tudomást szerezve művésztársuk, Bogányi Gergely azonnal csatlakozott, anyagi hozzájárulással is.
Az elkészült szobor - Mátyássy László: Mária a gyermek Jézussal - talapzatán nem a három adományozó neve áll, hanem csupán annyi: Hálás magyar honfitársai. "Nekünk az volt fontos, hogy a szobor odakerüljön, és ha bárki magyarul tudó arra jár, a magáénak érezhesse.
A bayreuthiak részéről mintaszerű fogadókészséget tapasztaltunk, Chiovini Rita müncheni konzul - aki szintén minden segítséget megadott - pedig remek beszédet mondott a szeptember 14-én tartott szoboravató ünnepségen" - hangoztatta a zongoraművész.
Elmondta még, hogy a 15 esztendős Liszt francia nyelvű naplóját, amelyet nemrég ismertek meg, felkérésükre Hárs Ernő magyarra fordította, és a kötet Klukon Edit utószavával, a Borda Antikvárium gondozásában a napokban meg is jelent. "…Lenyűgözött a könyvecskében, hogy milyen intenzitással vágyódott írója a rend, a lelki tisztaság és a jóság után.
Zenéjéből, írásaiból a legnemesebb értelemben vett emelkedettség árad, megnyugvást és feloldódást egyedül a Szeretetben remélt és talált" - írta a zongoraművész az utószóban.