irodalom
2011. 10. 17.
John le Carré, a kémregények mestere 80 éves
Október 19-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját John Le Carré angol író, aki kémregényeivel vált világhírűvé.
David John Moore Cornwell néven a dorseti Poole-ban látta meg a napvilágot 1931-ben. Anyja korán elhagyta a családot, apja gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is börtönbe került.
Le Carré Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a hadsereg bécsi hírszolgálatánál teljesítette.
Hazatérve az oxfordi Lincoln Egyetemen folytatta tanulmányait, közben a brit elhárításnak, az MI5-nek is dolgozott, 1958-ban tiszti rangot kapott. Mivel apja tönkrement, a főiskolát abba kellett hagynia, ezután nyelveket tanított különböző iskolákban.
1959 és 1964 között az MI6, a külföldi titkosszolgálat megbízásából diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban, követségi titkárként, illetve alkalmazottként. Munkája természetéből fakadóan álnéven kezdett el írni, és még bonni tartózkodása idején, 1960-ban jelent meg első regénye, az Ébresztő a halottaknak.
Világhírűvé a második, A kém, aki bejött a hidegről című regénye tette, amelyet a berlini fal 1961-es felhúzása, az akkor felgyülemlett drámai élmények, feszültségek inspiráltak.
A mű - amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha olvasott - számos díjat és elismerést nyert el. Mindez és a nem csekély szerzői honorárium hamar meggyőzte Le Carrét arról, hogy az ügynöki munkánál kifizetődőbb az alkotói tevékenység.
Az író, "aki bejött a hidegről", ezt követően sorra jelentette meg a jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletgazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált.
A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. A Szovjetunió szétesése, a kommunizmus bukása után regényeinek témái és helyszínei is megváltoztak: a Panamai szabó című regénye Közép-Amerika bonyolult világát idézi, az afrikai kontinenst sújtó problémákról ír A zebra dala és Az Elszánt diplomata című könyveiben, a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be A mi emberünkben.
Le Carré népszerűségét jelzi, hogy több regényét is megfilmesítették, A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz főszereplésével vitték filmre, a forgatókönyvét részben az író jegyezte. Legutóbb az idei velencei filmfesztiválon bemutatott az Árulás című film munkálataiban vett részt, e művéből korábban sikeres filmsorozat is készült Alec Guinness főszereplésével.
2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az "50 legnagyobb brit író 1945 óta" című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem versenyez irodalmi díjakért.
Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálja a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is.
Az utóbbi időkben azt fontolgatja, hogy felhagy az írással, mivel nehézségei vannak a kémvilág modern kommunikációs eszközeivel.
Le Carré Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a hadsereg bécsi hírszolgálatánál teljesítette.
Hazatérve az oxfordi Lincoln Egyetemen folytatta tanulmányait, közben a brit elhárításnak, az MI5-nek is dolgozott, 1958-ban tiszti rangot kapott. Mivel apja tönkrement, a főiskolát abba kellett hagynia, ezután nyelveket tanított különböző iskolákban.
1959 és 1964 között az MI6, a külföldi titkosszolgálat megbízásából diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban, követségi titkárként, illetve alkalmazottként. Munkája természetéből fakadóan álnéven kezdett el írni, és még bonni tartózkodása idején, 1960-ban jelent meg első regénye, az Ébresztő a halottaknak.
Világhírűvé a második, A kém, aki bejött a hidegről című regénye tette, amelyet a berlini fal 1961-es felhúzása, az akkor felgyülemlett drámai élmények, feszültségek inspiráltak.
A mű - amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha olvasott - számos díjat és elismerést nyert el. Mindez és a nem csekély szerzői honorárium hamar meggyőzte Le Carrét arról, hogy az ügynöki munkánál kifizetődőbb az alkotói tevékenység.
Az író, "aki bejött a hidegről", ezt követően sorra jelentette meg a jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletgazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált.
A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. A Szovjetunió szétesése, a kommunizmus bukása után regényeinek témái és helyszínei is megváltoztak: a Panamai szabó című regénye Közép-Amerika bonyolult világát idézi, az afrikai kontinenst sújtó problémákról ír A zebra dala és Az Elszánt diplomata című könyveiben, a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be A mi emberünkben.
Le Carré népszerűségét jelzi, hogy több regényét is megfilmesítették, A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz főszereplésével vitték filmre, a forgatókönyvét részben az író jegyezte. Legutóbb az idei velencei filmfesztiválon bemutatott az Árulás című film munkálataiban vett részt, e művéből korábban sikeres filmsorozat is készült Alec Guinness főszereplésével.
2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az "50 legnagyobb brit író 1945 óta" című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem versenyez irodalmi díjakért.
Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálja a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is.
Az utóbbi időkben azt fontolgatja, hogy felhagy az írással, mivel nehézségei vannak a kémvilág modern kommunikációs eszközeivel.
További írások a rovatból
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
Bemutatták a Sir Gawain és a zöld lovag legújabb fordítását