Ha nem lesz anyagi forrás, "akkor nincs az az örökségvédelmi törvény, amelyik megakadályozza azt, hogy elhordják építőanyagnak az épületeinket" - mondta L. Simon László, a kétévente rendezett Országos Műemléki Konferencia szünetében tartott sajtóbeszélgetésen.

Hangsúlyozta: nincs az a büntetési tétel, az a fenyegetettség, amivel az egyébként forrással nem rendelkező magántulajdonosakat rá lehet venni, hogy rendben tartsák műemlékeinket és műemlékhez méltóan gondozzák, ápolják és újítsák fel.

Kijelentette: "Ez a kulturális kormányzatnak a felelőssége".
Az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának az elnöke kifogásolta, hogy a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának nincsen megfelelő innovatív stratégiája arra nézve, hogy az állami kézben lévő műemlékekkel mit kezdjen.

Alapvető érdeknek nevezte a nemzeti magántőke bevonását, kiemelve "azokat a tulajdonosokat, akik ebből az országból nem elvinni akarnak, nem lerombolni" - fogalmazott a fideszes politikus.

Elképzelése szerint, azok a kastélyok, melyek kiemelt állami műemlékek és a rendszerváltozás időszakát követő néhány évben téves privatizáció révén külföldiek kezébe kerültek, és egy kapavágást nem tettek a felújításuk érdekében, azokat ugyanúgy, ahogy a cukorgyárak privatizációját, vagy az alumíniumipar privatizációját felül kell vizsgálni.

"Ha kell akkor az államnak vissza kell venni és államosítani kell őket, különben az lesz a következménye, hogy ezek műemlékek el fognak tűnni a föld színéről" - fűzte hozzá.

L. Simon László hangsúlyozta azonban, hogy a gazdasági realitások figyelembevételével az "okos és erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező kultúrpolitika" a kicsi, részben fogyó tortából, minél nagyobb részt tud kihasítani.

Reményét fejezte ki, hogy a "jó gazdaságpolitika következtében egyre növekvő tortából" több forrás jut az örökségvédelem területére.

Az MTI kérdésére L. Simon László elmondta: a tervek szerint, januártól a kormányhivatalokhoz kerülő, a megyei önkormányzatok kezelésében, fenntartásában lévő kulturális intézmények a kulturális államtitkárság alá kerülnek egy átmeneti idő után.

A megyei múzeumok, könyvtárak és levéltárak esetében is az a szakpolitikának az egyértelmű szándéka, hogy a minisztérium alá tartozzanak - szögezte le.

Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, emlékeztetett arra, hogy tíz éve az Országgyűlés elfogadta a kulturális örökségvédelmi törvényt, valamint 139 éve intézményesült a magyar kulturális örökségvédelem.

Entz Géza politikai főtanácsadó, aki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter képviseletében szólalt fel a délelőtti tanácskozáson hangsúlyozta: "A kulturális örökség a nemzet fennmaradásának a forrása".