irodalom
2011. 10. 06.
Nobel-díj: álhírrel csapták be a szerb médiát
A belgrádi média pillanatokon belül felkapta a világhálón keringő hírt arról, hogy a Svéd Akadémia Dobrica Cosic szerb írónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat csütörtökön.
Hogy még hitelesebbnek tűnjék a hamis hír, a belgrádi szerkesztőségek újságíróit arról is tájékoztatták az álhír kitervelői, hogy a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) közleményben fejezte ki örömét a hír hallatán.
A csalás olyannyira hitelesnek tűnt és megtévesztő volt, hogy sokan készpénznek vették a hírt, annál is inkább, mert a világhálóra egy olyan címről tették fel az álközleményt, amelyben szerepelt a SANU neve is.
Az akadémia nevében kiadott "közleményben" egyebek között az állt, hogy a "SANU-t csütörtökön kora reggel tájékoztatta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia arról, hogy a 2011. év irodalmi Nobel-díját Dobrica Cosic úrnak, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjának ítélték oda".
Minderről értesülve a SANU kiadta a saját, valódi közleményét, amelyben közölte, hogy a "szóban forgó internetcím nem a SANU-é és nem adott ki közleményt a díj kiosztásával kapcsolatosan".
"A Szerbia rangos intézményei elleni újabb támadásról van szó, amelynek az a célja, hogy az ország társadalmi értékeit gúny tárgyává tegyék" - olvasható az akadémia közleményében, amely azt is hangsúlyozza, hogy az ügyet átadták a belügyminisztériumnak, az ügyészségnek, valamint a számítógépes bűnözés elleni különleges osztálynak.
Az utóbbi időben Szerbiában többször lehetett hackertámadásokról hallani.
Egyébként Dobrica Cosic szerb író, elkötelezetten nemzeti érzelmű politikus, filozófus 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke volt.
1939-ben csatlakozott a kommunistákhoz, a 60-as évekig Tito elkötelezett híveként volt ismert.
A 70-es években ellenezte Koszovó és a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését.
Szellemi atyja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia memorandumának, ami a koszovói szerbek védelmében készült. 1989-ben támogatta Milosevicet, két évvel később pedig a boszniai szerb vezető Radovan Karadzic hatalomra kerülését.
A csalás olyannyira hitelesnek tűnt és megtévesztő volt, hogy sokan készpénznek vették a hírt, annál is inkább, mert a világhálóra egy olyan címről tették fel az álközleményt, amelyben szerepelt a SANU neve is.
Az akadémia nevében kiadott "közleményben" egyebek között az állt, hogy a "SANU-t csütörtökön kora reggel tájékoztatta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia arról, hogy a 2011. év irodalmi Nobel-díját Dobrica Cosic úrnak, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjának ítélték oda".
Minderről értesülve a SANU kiadta a saját, valódi közleményét, amelyben közölte, hogy a "szóban forgó internetcím nem a SANU-é és nem adott ki közleményt a díj kiosztásával kapcsolatosan".
"A Szerbia rangos intézményei elleni újabb támadásról van szó, amelynek az a célja, hogy az ország társadalmi értékeit gúny tárgyává tegyék" - olvasható az akadémia közleményében, amely azt is hangsúlyozza, hogy az ügyet átadták a belügyminisztériumnak, az ügyészségnek, valamint a számítógépes bűnözés elleni különleges osztálynak.
Az utóbbi időben Szerbiában többször lehetett hackertámadásokról hallani.
Egyébként Dobrica Cosic szerb író, elkötelezetten nemzeti érzelmű politikus, filozófus 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke volt.
1939-ben csatlakozott a kommunistákhoz, a 60-as évekig Tito elkötelezett híveként volt ismert.
A 70-es években ellenezte Koszovó és a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését.
Szellemi atyja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia memorandumának, ami a koszovói szerbek védelmében készült. 1989-ben támogatta Milosevicet, két évvel később pedig a boszniai szerb vezető Radovan Karadzic hatalomra kerülését.
További írások a rovatból
Falcsik Mari My Rocks – 21 történet – 21 angolszász rockdal című kötetének bemutatójáról
Más művészeti ágakról
Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal beszélgetés
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon