art&design
2011. 10. 04.
Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása az MNG-ben
November végétől új időszaki kiállítás látható a Magyar Nemzeti Galériában Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítása címmel. Az életmű bemutatása annak a kiállítási sorozatnak a része, amely nagyszabású egyéni tárlatokon keresztül a modern magyar művészet kialakulásának folyamatát tárja a látogatók elé a Magyar Nemzeti Galériában.
Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze, életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. A kiállítás lehetővé teszi majd annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre.
A kiállítás nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. Ferenczy számára a család – mint érzelmi bástya és intellektuális közeg – rendkívül fontos volt. Felesége, Fialka Olga ugyancsak képzőművész volt. Elsőszülött fia, Ferenczy Valér apja hivatását követve szintén festőművész lett, a két ikergyermek, Noémi és Béni pedig a képzőművészet más műfajaiban bontakoztatta ki tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin művészet megteremtőjévé, Ferenczy Béni pedig a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává vált. A kiállítás utolsó terme e párját ritkító művész família előtt tiszteleg.
A november végétől június elejéig látható Ferenczy Károly kiállításon közel 150 festmény és 80 grafika kerül bemutatásra. A válogatás a hazai és a határon túli köz- és magángyűjtemények feltérképezése nyomán az életmű legjelesebb darabjaira fókuszál. Tucatnyi múzeum kölcsönöz a Galéria tárlatára, de a közgyűjteményi anyag több mint hatvan magán tulajdonban lévő remekművel is kiegészül. A kiállítás kurátorai: Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek.
31 lappangó Ferenczy-festmény kerestetik! Ferenczy életművében ugyanakkor ismerünk olyan jól dokumentált főműveket, jelentős alkotásokat is, amelyeknek szerepeltetéséről azért kellett lemondanunk, mert lappanganak, hollétükről napjainkban sajnos nincs tudomásunk: a háborúban eltűntek, külföldre kerültek, vagy régóta ismeretlen helyen vannak. E művek archív felvételeit valamint származási, kiállítási és szakirodalmi adatait azért tesszük közzé, hogy felbukkanásukat és a Ferenczy-kiállításra kerülésüket segítsük. A keresett művek listája, képe és adatai a Magyar Nemzeti Galéria honlapján ITT tekinthetőek meg.
A kiállítás nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. Ferenczy számára a család – mint érzelmi bástya és intellektuális közeg – rendkívül fontos volt. Felesége, Fialka Olga ugyancsak képzőművész volt. Elsőszülött fia, Ferenczy Valér apja hivatását követve szintén festőművész lett, a két ikergyermek, Noémi és Béni pedig a képzőművészet más műfajaiban bontakoztatta ki tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin művészet megteremtőjévé, Ferenczy Béni pedig a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává vált. A kiállítás utolsó terme e párját ritkító művész família előtt tiszteleg.
A november végétől június elejéig látható Ferenczy Károly kiállításon közel 150 festmény és 80 grafika kerül bemutatásra. A válogatás a hazai és a határon túli köz- és magángyűjtemények feltérképezése nyomán az életmű legjelesebb darabjaira fókuszál. Tucatnyi múzeum kölcsönöz a Galéria tárlatára, de a közgyűjteményi anyag több mint hatvan magán tulajdonban lévő remekművel is kiegészül. A kiállítás kurátorai: Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek.
31 lappangó Ferenczy-festmény kerestetik! Ferenczy életművében ugyanakkor ismerünk olyan jól dokumentált főműveket, jelentős alkotásokat is, amelyeknek szerepeltetéséről azért kellett lemondanunk, mert lappanganak, hollétükről napjainkban sajnos nincs tudomásunk: a háborúban eltűntek, külföldre kerültek, vagy régóta ismeretlen helyen vannak. E művek archív felvételeit valamint származási, kiállítási és szakirodalmi adatait azért tesszük közzé, hogy felbukkanásukat és a Ferenczy-kiállításra kerülésüket segítsük. A keresett művek listája, képe és adatai a Magyar Nemzeti Galéria honlapján ITT tekinthetőek meg.
További írások a rovatból
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról