Az amerikai filmakadémia szabályzata szerint minden ország egy produkcióval jelentkezhet a legjobb idegen nyelvű film kategóriájába.

A mezőnybe "az Egyesült Államokon kívül készült, játékfilm hosszúságú, túlnyomórészt nem angol nyelvű párbeszédeket tartalmazó produkciókkal lehet nevezni" - részletezi a www.oscars.org honlap. A nevezés hétfőn zárult le.

A kategóriába rendszerint több tucatnyi filmet neveznek, a jelöltek kiválasztásáról a filmakadémia szakbizottsága dönt több felvonásban szűkítve le a nevezettek körét.

Az idegen nyelvű filmek mezőnyében szereplő filmek egyébként a többi Oscar-kategóriában is a jelöltek közé kerülhetnek, ha az azokkal kapcsolatos feltételeknek megfelelnek.

Az ismertté vált nevezések között rangos filmfesztiválokon sikerrel szerepelt számos alkotás található. Németország Wim Wenders háromdimenziós táncfilmjét, a néhai Pina Bausch koreográfusról szóló alkotást küldte a versenybe. Ez az első alkalom, hogy a német filmszakma dokumentumfilmet nevezett a rangos díjra.

Olaszországból az idei velencei filmfesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazott Terraferma (Szárazföld) című alkotás indul, amely az olasz belpolitika kritikus pontjával, a bevándorlás ügyével foglalkozik. Emmanuele Crialese filmje egy halász és családja szemén keresztül mutatja be a menekültkérdést.

A spanyolok első ízben katalán nyelvű filmet neveztek: a Pa negre (Fekete kenyér) egy család történetét meséli el az 1936-39-es polgárháborút követően. Az Emili Teixidor regényéből született film idén a legrangosabb spanyol filmdíj, a Goya kiosztásán kilenc szobrot kapott.

A két eltérő társadalmi hátterű fiú barátságának történetét ábrázoló Habanastation című filmet nevezi Kuba. Ian Padrón saját gyerekkori élményeit dolgozta fel munkájában, amely díjat nyert a Michael Moore által alapított amerikai Traverse City filmfesztiválon.

A horvát filmművész szövetség az elsőfilmes Danilo Serbedzija filmjét, a Sedamdeset i dva dana (72 nap) című alkotást nevezte, a csehek pedig Tomas Lunak animációs elemekkel tűzdelt első nagyjátékfilmjét küldték, amely ugyancsak sikerrel szerepelt idén Velencében. Lunak az úgynevezett rotoszkóp eljárást alkalmazva, játékfilmes és animációs elemeket ötvözve készítette különleges filmjét.

Violeta Parra világhírű folkénekesnőről szóló filmmel indult Chile a legjobb idegen nyelvű alkotásoknak járó Oscar-díjért folyó versenyben. A kiválasztott mozgókép bemutatja az énekes és költő életét, onnantól kezdve, hogy kislányként megtanult gitározni, egészen tragikus haláláig, öngyilkosságáig.

Brazília José Padilha nagy sikerű filmjének, az Elit halálosztók című alkotásnak a második részével nevezett, míg Mexikó Gerardo Naranjo alkotását, a Miss Bala című thriller-drámát küldte versenybe.
Oroszország viszont Nyikita Mihalkov Citadella című filmjét küldte.

Tavaly már nevezni akarták az Oscar-díjra a rendező Csalóka napfény című trilógiájának második filmjét, de Mihalkov elzárkózott ettől azzal, hogy a befejező rész, a Citadella nélkül nem értelmezhető. A mű legelső része, a Csalóka napfény 1994-ben készült és elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscart.

A háború dúlta Libanonban játszódó Where Do We Go Now című keserédes vígjáték Libanon hivatalos képviselője a mezőnyben. A film elnyerte a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál közönségdíját, amit hagyományosan az Oscar előszobájának tekintenek a szakértők.

Japán végül az Icsimai no Hagai (Egy képeslap) című alkotást választotta hivatalos nevezettjének. A 99 éves Sindo Kaneto rendező munkája arról szól, miként rombol szét, majd épít újra egy családot egy katona halála a II. világháborúban.

Finnország Aki Kaurismaki Cannes-ban a külföldi sajtó díjával kitüntetett Le Havre című filmjével, Görögország az Attenberg című Velencében díjazott drámával, Írország az As If I Am Not There, Kanada pedig a Monsieur Lazhar című filmmel nevezett.

Az Amerikai Filmakadémia január 24-én jelenti be, mely filmeket válogatta be az Oscar-jelöltek közé. A díjakat egy hónappal később, február 26-án osztják ki a Los Angeles-i Kodak Színházban.