L. Simon László emlékeztetett: hosszú évek óta zajlik a vita a gazdasági élet szereplői és a másik oldalon a magyar régésztársadalom és kulturális élet képviselői között a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokról.

A Budapesti Történeti Múzeum és 18 megyei múzeum igazgatói által aláírt nyílt levélre hivatkozva a képviselő kiemelte: "akik azt állítják, ma Magyarországon minden nagyberuházás azért késlekedik, mert a régészet túl sok időt és túl sok pénzt visz el, azok elmennek amellett a nem éppen mellékes szempont mellet, hogy sokszor az NFÜ-vel és NIF-fel a szerződéskötési időszak tovább tart a régészeti feltárásra, mint maga a régészeti feltárás".

L. Simon László szerint ezért álságos dolog a beruházások lassúsága és megkezdésének késlekedése miatti teljes felelősséget a régésztársadalomra tolni.

"Arra hívom fel a gazdaságpolitikusok figyelmét is, hogy mindenképpen a középutat kell megtalálni, és a magyar régészet helyzetét stabilizálni szükséges" - javasolta a kultúrpolitikus.

A kulturális bizottság által benyújtott módosító indítvány a nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárási munkák kezdeti fázisát jelentő próbafeltárásokat legfeljebb 30 munkanapra, majd az ezt követő megelőző feltárások időtartamát szintén maximum 30 munkanapra korlátozná. A hatályos szabályozás erre célra a beruházások teljes költségének legalább 0,9 százalékát szánta, az új tervezett szerint erre a célra a költségek legfeljebb 1 százaléka fordítható.

L. Simon László úgy vélekedett, tarthatatlan ennél több időt és forrást a régészeti feltárásokra fordítani.

"Elmondtam tavasszal az örökségvédelmi világnapon egy kerekasztal-beszélgetésen, hogy amennyiben előbb-utóbb nem lép az örökségvédelem, akkor azt fogja észrevenni, hogy átlép rajta a gazdasági élet. Most ennek a veszélye látszik, de azt mondom, hogy a gazdaság szempontjai, amelyek a mai időkben különösen fontosak, nem írhatják felül a kultúra szempontjait" - emlékeztetett.

Mint a képviselő hozzátette, ellenkező esetben valakinek vállalnia kellene a felelősséget azért, ha például a jövőben egy, a nagyszentmiklósi vagy Seuso-kincshez hasonló lelet az amatőr kincsvadászokhoz jutna, vagy elő sem kerülne a földből.

"Szerintem ez egy jó, kompromisszumos javaslat, amelynek a kidolgozásában részt vett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium örökségvédelmi főosztályának vezetője, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője is. Abban bízom, hogy a gazdasági élet szereplői is támogatni fogják" - fogalmazott L. Simon László.