art&design
2011. 10. 03.
Formatervezési és design management díjak
Többek között relaxációs lebegő kabin, újragondolt dobókocka-család és egy ökoautó terve nyertek a 32. Magyar formatervezési díj pályázatán, míg a 3. Design management díjjal egy belsőépítész irodát jutalmaztak a keddi díjkiosztón a budapesti Iparművészeti Múzeumban, ahol a legjobb pályamunkákból kiállítás is nyílt.
A Magyar formatervezési díj ismét rekordot döntött azzal, hogy a 2011-es pályázatra a négy kategóriában - termék, vizuális kommunikáció, terv és diákmunka - összesen 302 pályamunka érkezett be - mondta el a díjátadást megelőző sajtótájékoztatón Bendzsel Miklós, a Magyar Formatervezési Tanács és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
Mint kiemelte, különösen örvendetes, hogy a nevezések közül 50 a kis- és középvállalkozói szektorból érkezett, ez ugyanis arról tanúskodik, hogy ezek a cégek is kezdik felismerni: a design nemcsak esztétikai érték, de a gazdasági sikerhez is hozzájárul. A másik biztató jelenség, hogy a kiállításon szereplő anyag több mint fele már a piacon kapható termék - fűzte hozzá.
Bendzsel Miklós elmondása szerint a formatervezési díj zsűrije elsősorban a technológiai találékonyságot, az anyagválasztást és a szociális érzékenységet értékelte a pályamunkákban, de figyelemmel voltak az újrahasznosíthatóság és a manualitás szempontjaira is.
Gaszt Attila, a Magyar formatervezési díj bíráló bizottságának tagja az idei mezőny sokszínűségére hívta fel a figyelmet. A pályázatoknál elkülöníthetők a nagyvállalatok megrendelésére és az azok nélkül készült tervek - mondta el a vállalkozó, hangsúlyozva: utóbbi csoport számára is fontos a gondos piackutatás és az üzleti terv.
Bauer András, a Design management díj bíráló bizottságának elnöke közölte: az idei kiírásra mintegy 60 pályázat érkezett, ezek közül az idei győztes, a Mobilia-Artica Kft. az egyik legnehezebb terepen, a belsőépítészet és design területén működik sikeresen.
A Magyar formatervezési díj termék kategóriájában a zsűri a Sparrowbag elnevezésű, törzsedzéshez használható homokzsákot és a Huszár András tervezte relaxációs lebegő kabint, valamint a logikai játékként, akár látássérültek által is használható Cocodice dobókockát díjazta.
A tervkategória díjazottjai Bálint Ádám sokoldalúan hasznosítható bajonett téglája, a megújuló energiára tervezett Antro Solo ökoautó és a Szabó Levente által az Electrolux számára kifejlesztett, fényjelekkel kommunikáló mosógép lettek.
Nissyoku elnevezésű, a napfogyatkozás hangulatából kiinduló lámpájával nyerte el a diák kategória egyik díját Toronyi Péter, míg a másik díjazott Domján Rajmund lett a Wamser számára tervezett formabontó háromlábú kandallójával.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kulturális államtitkárságának különdíját Goethe: Színtan című plakátsorozatával Farkas Anna nyerte, a tárca oktatási államtitkárságának különdíjait pedig háromdimenziós Radnóti-verskönyvéért Somogyi Éva, illetve filozofikus időékszer-tervéért Németh Krisztina érdemelte ki.
Könnyen sorozatgyártható kísérleti székéért részesült a Nemzeti Innovációs Hivatal különdíjában Kerékgyártó András, míg a Magyar Formatervezési Tanács diákoknak járó különdíját Ducsai Judit kapta Klocc elnevezésű, organikus filctáska-sorozatáért.
Vizuális kommunikáció kategóriában a zsűri idén nem adott ki díjat.
A pályázatra beérkezett munkákból válogató, a Design Hét keretében megnyílt kiállítás november 13-ig tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum földszintjén.
Mint kiemelte, különösen örvendetes, hogy a nevezések közül 50 a kis- és középvállalkozói szektorból érkezett, ez ugyanis arról tanúskodik, hogy ezek a cégek is kezdik felismerni: a design nemcsak esztétikai érték, de a gazdasági sikerhez is hozzájárul. A másik biztató jelenség, hogy a kiállításon szereplő anyag több mint fele már a piacon kapható termék - fűzte hozzá.
Bendzsel Miklós elmondása szerint a formatervezési díj zsűrije elsősorban a technológiai találékonyságot, az anyagválasztást és a szociális érzékenységet értékelte a pályamunkákban, de figyelemmel voltak az újrahasznosíthatóság és a manualitás szempontjaira is.
Gaszt Attila, a Magyar formatervezési díj bíráló bizottságának tagja az idei mezőny sokszínűségére hívta fel a figyelmet. A pályázatoknál elkülöníthetők a nagyvállalatok megrendelésére és az azok nélkül készült tervek - mondta el a vállalkozó, hangsúlyozva: utóbbi csoport számára is fontos a gondos piackutatás és az üzleti terv.
Bauer András, a Design management díj bíráló bizottságának elnöke közölte: az idei kiírásra mintegy 60 pályázat érkezett, ezek közül az idei győztes, a Mobilia-Artica Kft. az egyik legnehezebb terepen, a belsőépítészet és design területén működik sikeresen.
A Magyar formatervezési díj termék kategóriájában a zsűri a Sparrowbag elnevezésű, törzsedzéshez használható homokzsákot és a Huszár András tervezte relaxációs lebegő kabint, valamint a logikai játékként, akár látássérültek által is használható Cocodice dobókockát díjazta.
A tervkategória díjazottjai Bálint Ádám sokoldalúan hasznosítható bajonett téglája, a megújuló energiára tervezett Antro Solo ökoautó és a Szabó Levente által az Electrolux számára kifejlesztett, fényjelekkel kommunikáló mosógép lettek.
Nissyoku elnevezésű, a napfogyatkozás hangulatából kiinduló lámpájával nyerte el a diák kategória egyik díját Toronyi Péter, míg a másik díjazott Domján Rajmund lett a Wamser számára tervezett formabontó háromlábú kandallójával.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kulturális államtitkárságának különdíját Goethe: Színtan című plakátsorozatával Farkas Anna nyerte, a tárca oktatási államtitkárságának különdíjait pedig háromdimenziós Radnóti-verskönyvéért Somogyi Éva, illetve filozofikus időékszer-tervéért Németh Krisztina érdemelte ki.
Könnyen sorozatgyártható kísérleti székéért részesült a Nemzeti Innovációs Hivatal különdíjában Kerékgyártó András, míg a Magyar Formatervezési Tanács diákoknak járó különdíját Ducsai Judit kapta Klocc elnevezésű, organikus filctáska-sorozatáért.
Vizuális kommunikáció kategóriában a zsűri idén nem adott ki díjat.
A pályázatra beérkezett munkákból válogató, a Design Hét keretében megnyílt kiállítás november 13-ig tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum földszintjén.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz