Madero negyedben, ahol a hajdani malmok és raktárak helyén gomba módra nőnek ki a földből az új, futurisztikus felhőkarcolók és luxushotelek, Neto és harminc, vele együtt két hónapon át lázasan "horgoló" segítője óriási hálót készítettek egy korábbi búzamalom hatalmas terében. A művész ezután több ezer műanyag labdából ösvényeket épített ki a mennyezetre és az oldalfalakra felfüggesztett "horgoláson" keresztül, hogy a nézők vagy látogatók kapaszkodva maguk is végigimbolyoghassanak a mozgó felületen.

Olyan műről van szó, amelyet az emberek megérintenek, kipróbálnak, egyensúlyoznak rajta, mint valami szövevényen, amely az őserdő futónövényeiből, indáiból jött létre, akár fel is függeszkedhetnek rá, miközben az inog a súlyuk alatt. Az első látogatók úgy találták, hogy ez a műélvezet meglehetősen bizonytalan érzést kelt.

Neto szerint viszont a stabilitás az, ami természetellenes. "Az emberek félnek az instabilitástól, válságnak tekintik, holott éppen ez a dolgok természetes állapota". A művész először saját gyerekeit engedte fel a hálóra és barátságosan bíztatta a látogatókat, hogy csatlakozzanak a fölötte csimpaszkodó családtagokhoz. Az alkotás neve: Őrült hiperkultúra a világ szédületében (Crazy Hyperculture in the Vertigo of the World).

A brazil művészt Alan Faena argentin hotelmágnás és ingatlanberuházó kérte fel arra, hogy az új Faena Art Center művészeti központ fényét emelje egy monumentális művel. A létesítmény zenei, művészeti és más kulturális rendezvények színhelye lesz. A közelben van a Fortabat modern művészeti múzeum, a Faena Hotel emellett külön zenei eseményeket is szponzorál. Ezek az intézmények együtt olyan új kulturális teret formálnak, amelyért a látogatóknak már érdemes lesz kimozdulniuk a főváros történelmi központjából a megújuló negyedbe. Puerto Madero új luxuslakásaiért egyébként egymással versengenek a latin-amerikai gazdagok, akik az infláció elleni beruházásként is vásárolnak ingatlanokat, ám a rezidenciák egy része egyelőre itt is üresen áll.

Az 1900-as évek elején Puerto Madero a világ egyik élelmiszeripari központja volt, s a korábbi malom, ahol ma Neto műve függ, napi ezer tonna gabonát is megőrölt. Amikor azonban Faena 2002 februárjában, Argentína legutolsó gazdasági válságának mélypontján belevágott átépítésébe, a malom már évek óta pusztulóban volt.

Az időzítés nagyon szerencsésnek bizonyult. Ahogy Argentína a bukásból ismét talpra állt, özönleni kezdett a pénz. Faena ma a luxusszálloda mellett lakások és irodák sokaságának tulajdonosa, egész háztömböket építtetett fel.

A londoni Tate Modern múzeum nemzetközi művészeti kurátora, Jessica Morgan megjegyezte, hogy általában a nagy művészeti létesítmények vonzzák az ingatlanbefektetőket, Buenos Airesben azonban fordítva történt: előbb épültek meg a luxuslakások, őket követte a művészet. "Buenos Aires a 20. század kezdete óta számos művészeti irányzat kiindulópontja volt, nagyszerű galériái, fiatal művészei vannak. Aki itt él, az érzi az élő kortárs kultúra fejlődését" - hangoztatta Morgan.