építészet
2011. 09. 27.
Turi Attila: Makovecz a legnagyobbakhoz mérhető
Makovecz Imre szerepe a magyar építészetben a legnagyobbakhoz mérhető - mondta Turi Attila építész az életének 76. évében kedden elhunyt alkotóra, a Magyar Művészeti Akadémia örökös és gyakorló elnökére emlékezve.
Makovecz Imre egyik legkedvesebb tanítványa mester építészetét a legnagyobbakhoz mérve nevét együtt említette Pollack Mihály, Ybl Miklós, Medgyaszay István és Kós Károly nevével, aki, mint mondta, személyéhez legközelebb állt.
Tevékenysége, gondolkodása sokrétű, talán kevesen ismerik írásait, grafikáit - mondta Turi Attila, hozzáfűzve: ezért volt közéleti személyiség, ezért tartott előadásokat. A nemzet sorsáért aggódva járta az országot, megpróbálta lelkesíteni az embereket, mindig azon a módon, amelyre lehetősége nyílt - tette hozzá.
"Kereken harminc éve, egyetemistaként ismertem meg Makovecz Imrét, szerveztem több társammal azokat a visegrádi táborokat, amelyekből később a mostani építésziroda és a Kós Károly Egyesülés született" - mondta Turi Attila.
Mint mondta, 25 éve dolgoztak együtt, szoros kapcsolatban volt mesterével. "Közvetlen tanítványa voltam és az egyetem elvégzése után nála kezdhettem el dolgozni, olyan épületeken, mint a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium, a sevillai magyar pavilon vagy a makói élményfürdő épülete" - emlékezett mesterére Turi Attila.
Hozzátette: Makovecz Imre sajátja egy olyan egyedi, olyan erejű látásmód, gondolkodásmód volt, amelynek csak egyik - kétségtelenül legkarakteresebb, legerősebb - kifejeződése az építészet.
Elsősorban ezt a szemléletmódot tanulta meg Makovecz Imrétől, aki mindig azt mondta, hogy találják meg a saját kifejezésmódjukat, soha nem akart "kis Makoveczeket" nevelni belőlük. Tanítványként és munkatársként is tekintett ránk - emelte ki, hozzátéve, hogy 51 évesen már neki kell tanítani tovább.
Kiemelte: közönségére mindig ráhangolódott, az akadémikus és a szőlőmunkás számára is érthetően tartott előadást.
Olyan képeket vetített hallgatói elé, amilyen építészete is, amely nemcsak az észen, de a szíven keresztül is megérintette az embereket - fogalmazott Turi Attila.
Mint mondta, Makovecz Imre munkásságában legfontosabb az az egyedi látásmód, amelyet úgy fogalmazott meg: az eget a földdel összekötni. Ez érezhető bármely templomába belépve: mintha a földből nőne ki és mintha az ég ereszkedne rá; ezt a felemelő érzést valósította meg szinte minden épületében.
Kiemelkedő munkái között említette a sevillai magyar pavilont, a piliscsabai katolikus egyetem nagyelőadóját, a néhány hónap múlva elkészülő makói élményfürdőt, valamint számtalan templomát Pakstól Siófokon át Csíkszeredáig.
Turi Attila hangsúlyozta: Makovecz Imre utolsó tervét, amelyet augusztusban rajzolt, mindenképpen megvalósítják, ez a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Devecseren egy emlékkápolna.
Másrészt fontosnak tartja a mester szellemi végrendeletének megvalósítását, a felső-krisztinavárosi templom megépítését, amely a magyarság szentélye lenne, a katalánok Sagrada Familia templomához hasonlítható. Mint mondta, a terveket korábban egy pályázatra rajzolta meg Makovecz Imre, ebben a munkásságát jellemző minden építészeti gondolat megtalálható, munkája összegzése.
Ezt a templomot meg kell építeni - mutatott rá, hiszen az utóbbi években ennek a lehetőségnek a megteremtésén fáradozott Makovecz Imre.
Tevékenysége, gondolkodása sokrétű, talán kevesen ismerik írásait, grafikáit - mondta Turi Attila, hozzáfűzve: ezért volt közéleti személyiség, ezért tartott előadásokat. A nemzet sorsáért aggódva járta az országot, megpróbálta lelkesíteni az embereket, mindig azon a módon, amelyre lehetősége nyílt - tette hozzá.
"Kereken harminc éve, egyetemistaként ismertem meg Makovecz Imrét, szerveztem több társammal azokat a visegrádi táborokat, amelyekből később a mostani építésziroda és a Kós Károly Egyesülés született" - mondta Turi Attila.
Mint mondta, 25 éve dolgoztak együtt, szoros kapcsolatban volt mesterével. "Közvetlen tanítványa voltam és az egyetem elvégzése után nála kezdhettem el dolgozni, olyan épületeken, mint a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium, a sevillai magyar pavilon vagy a makói élményfürdő épülete" - emlékezett mesterére Turi Attila.
Hozzátette: Makovecz Imre sajátja egy olyan egyedi, olyan erejű látásmód, gondolkodásmód volt, amelynek csak egyik - kétségtelenül legkarakteresebb, legerősebb - kifejeződése az építészet.
Elsősorban ezt a szemléletmódot tanulta meg Makovecz Imrétől, aki mindig azt mondta, hogy találják meg a saját kifejezésmódjukat, soha nem akart "kis Makoveczeket" nevelni belőlük. Tanítványként és munkatársként is tekintett ránk - emelte ki, hozzátéve, hogy 51 évesen már neki kell tanítani tovább.
Kiemelte: közönségére mindig ráhangolódott, az akadémikus és a szőlőmunkás számára is érthetően tartott előadást.
Olyan képeket vetített hallgatói elé, amilyen építészete is, amely nemcsak az észen, de a szíven keresztül is megérintette az embereket - fogalmazott Turi Attila.
Mint mondta, Makovecz Imre munkásságában legfontosabb az az egyedi látásmód, amelyet úgy fogalmazott meg: az eget a földdel összekötni. Ez érezhető bármely templomába belépve: mintha a földből nőne ki és mintha az ég ereszkedne rá; ezt a felemelő érzést valósította meg szinte minden épületében.
Kiemelkedő munkái között említette a sevillai magyar pavilont, a piliscsabai katolikus egyetem nagyelőadóját, a néhány hónap múlva elkészülő makói élményfürdőt, valamint számtalan templomát Pakstól Siófokon át Csíkszeredáig.
Turi Attila hangsúlyozta: Makovecz Imre utolsó tervét, amelyet augusztusban rajzolt, mindenképpen megvalósítják, ez a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Devecseren egy emlékkápolna.
Másrészt fontosnak tartja a mester szellemi végrendeletének megvalósítását, a felső-krisztinavárosi templom megépítését, amely a magyarság szentélye lenne, a katalánok Sagrada Familia templomához hasonlítható. Mint mondta, a terveket korábban egy pályázatra rajzolta meg Makovecz Imre, ebben a munkásságát jellemző minden építészeti gondolat megtalálható, munkája összegzése.
Ezt a templomot meg kell építeni - mutatott rá, hiszen az utóbbi években ennek a lehetőségnek a megteremtésén fáradozott Makovecz Imre.
További írások a rovatból
Hiány és emlékezet című Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett
Cserépváraljai templomfelújítás és Micélium tudásköz-pont nyerte az idei Média Építészeti Díját
A végeredmény nem feltétlenül építészeti, hanem társadalmi kérdés is
Más művészeti ágakról
Tudósítás a "Szaporodnak a jelek" című Esterházy-konferencia első napjáról