art&design
2008. 07. 20.
Mi legyen az el nem adott ruhákkal?
MTI
A szezonális áruk egy része még 70 százalékos árengedménnyel sem kél el. Ilyenkor következnek az outletek, majd a megsemmisítés - a legdivatosabb, drága divatholmi sem kerüli el olykor a darabológépeket. De van olyan kereskedő is, aki addig engedi le az árat, míg minden darab el nem fogy - enged bepillantást a kereskedelem kulisszatitkaiba egy magyar szakmai magazin.
Van ahol csak pár hónapig tartják az üzletben az árut; ha nem fogy el, irány az outlet. A leértékelt, márkás áruk boltjai között is van különbség: a prémium outletekben például a választék nem lehet egyévesnél régebbi.
Az is megoldás lehet - főleg drágább holmik esetében - hogy egyik üzletből a másikba viszik a készletet. Az olcsó, pár eurós ruházati termékek és kiegészítők esetében azonban többe kerül a szállítás, mint az eladásból származó várható haszon.
A gyártók és kereskedők pontosan kiszámítják, mi a jobb számukra. Sok kiskereskedő olyan szerződést köt a termelőkkel vagy a nagykereskedőkkel, amelyben kikötik az áru visszavételét is - olvasható a DivatMarketing című folyóirat cikkében, amely a német textilkereskedelem rejtekébe enged bepillantást.
A divat megállíthatatlan mókuskereke azt eredményezi, hogy olykor kifogástalan minőségű márkás termékeket is megsemmisítenek. Ez morbid dolognak tűnik, pedig bevett gyakorlat.
Jótékonysági célokra sem fordítják a fölös ruhafélét - ez állítólag leértékelné a márka rangját - és furcsa tett volna azokkal a vásárlókkal szemben, akik nem kevés eurót áldoztak a szezon elején az újdonságra.
Az is megoldás lehet - főleg drágább holmik esetében - hogy egyik üzletből a másikba viszik a készletet. Az olcsó, pár eurós ruházati termékek és kiegészítők esetében azonban többe kerül a szállítás, mint az eladásból származó várható haszon.
A gyártók és kereskedők pontosan kiszámítják, mi a jobb számukra. Sok kiskereskedő olyan szerződést köt a termelőkkel vagy a nagykereskedőkkel, amelyben kikötik az áru visszavételét is - olvasható a DivatMarketing című folyóirat cikkében, amely a német textilkereskedelem rejtekébe enged bepillantást.
A divat megállíthatatlan mókuskereke azt eredményezi, hogy olykor kifogástalan minőségű márkás termékeket is megsemmisítenek. Ez morbid dolognak tűnik, pedig bevett gyakorlat.
Jótékonysági célokra sem fordítják a fölös ruhafélét - ez állítólag leértékelné a márka rangját - és furcsa tett volna azokkal a vásárlókkal szemben, akik nem kevés eurót áldoztak a szezon elején az újdonságra.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat