Magyarok mellett cseh és lengyel előadók beszélnek Bibó aktualitásáról, elemzik írásait és ezzel közép-európai dimenziót adnak a konferenciának - mondta az MTI-nek Kiss Gy. Csaba, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének tanára, aki közvetített Bohumil Dolezal cseh és Jerzy Snopek lengyel előadó meghívásában.

A Széchenyi-díjas Bibó István fia, ifjabb Bibó István elmondta az MTI-nek: örül, hogy édesapja benne van a köztudatban és művein keresztül ellenáll minden kisajátítási kísérletnek.

Példaként hozta fel, hogy Bibó István nyáron, június 21-én posztumusz a II. kerület díszpolgára lett, mert évtizedekig a kerületben élt.

Fölidézte Láng Zsolt fideszes polgármester szavait, aki többek között azt emelte ki, hogy Bibó az 1956-os forradalom idején tanúsított hősi magatartásával, közéleti és egyéni felelősségvállalásával, feddhetetlen erkölcsiségével és tudományos teljesítményével nemzedékek számára a művelt és autonóm polgár szimbólumává lett.

Az írószövetségi konferencia után szeptember 29-én a Magyar Tudományos Akadémián történésztanácskozás lesz, novemberben az ELTE Jogi Tanszékén emlékeznek Bibó István munkásságára, őt pedig meghívták október 14-re Kiskunhalasra az édesapjáról elnevezett gimnáziumba, hogy beszéljen a fiataloknak Bibó István 1956-os szerepéről.

Az Argumentum Kiadó azt tervezi, hogy Bibó egész életművét kiadja 10-12 kötetben. A társadalomtudós fia szerint Bibó István 1956-os írásai, valamint fogalmazványai, beszédtöredékei, a kihallgatói előtt mondott szavai egy kötetbe kerülnek, és ő utószót írt az összegyűjtött anyaghoz. 56-os írásaiban Bibó lelkesedett a forradalomért vagy gúnyorosan ostorozta az egyik vagy a másik oldalt, a Rákosi-rendszer vulgármarxizmusát, és megerősítette, hogy a szabadság oszthatatlan - tette hozzá ifjabb Bibó István.

Bibó István 1956. november 3-án államminiszter lett Nagy Imre kormányában, 4-én érkezett a parlamentbe, amelyet november 6-án hagyott el. 1957. május 23-án letartóztatták, 1958-ban életfogytiglant kapott, majd 1963-ban amnesztiával szabadult és nyugdíjazásáig a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott.

Kiss Gy. Csaba elmondta az MTI-nek, hogy a Bibó-konferencia lengyel előadója, Jerzy Snopek irodalomtörténész, varsói egyetemi tanár kitűnően beszél magyarul, mert 20 évvel ezelőtt az ELTE-n lengyel lektor volt és magyar nőt vett feleségül. Mind a négy gyermeke egyformán jól beszéli a két nyelvet. Snopeknek köszönhető, hogy megjelent lengyelül Bibó A közép-európai kis népek nyomorúsága című kötete, amelyhez tanulmányt írt. Jelenleg azon dolgozik, hogy megjelenjen Bibó teljes életműve Lengyelországban, mert a szomszédos Csehországban és Szlovákiában jobban ismerik munkásságát. A konferencián Snopek Bibó aktualitásáról fog beszélni.

Bohumil Dolezal Az európai kultúra alapértékeinek megfogalmazása Bibó István írásaiban címmel ad elő a konferencián.

Dolezal irodalomtörténész, politológus, a vezető cseh politikai elemzők közt tartják számon. Régi ellenzéki, 1971-től ki volt zárva a közéletből, 1989-től képviselő lett, most is hetente jelenik meg kommentárja a Lidové Noviny című, legnagyobb példányszámú, magát jobbközép konzervatívként meghatározó prágai napilapban.

A prágai Károly Egyetem társadalomtudományi karán 10 évig oktatta a 20. századi magyar politikai gondolkodás történetét.

Tavaly Budapesten munkássága elismeréseként Bethlen Gábor-díjat vehetett át.

Kiss Gy. Csaba kérdésre válaszolva elmondta, hogy két alkalommal találkozott Bibó Istvánnal és volt lehetősége elolvasni azt a levelét is, amelyet Kádár Jánosnak írt bebörtönzött 56-os társa szabadon bocsátásáért. Bibó személyiségéből és írásaiból is méltóság sugárzott - jegyezte meg.

Az írószövetség rendezvényét a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, a Cseh Centrum és a Lengyel Intézet támogatja. A konferencia anyaga a jövő év elején nyomtatásban is megjelenik.