A "legnagyobb magyar" nevét viselő szervezet 1988-tól rendez emlékünnepséget Széchenyi István születésnapjához, 1791. szeptember 21-éhez kapcsolódóan.

A társaság 1991-ben, a 200. évfordulón adományozott először elismeréseket, a plakettel és oklevéllel azokat jutalmazzák, akik a kultúra, a gazdaság és az oktatás terén teljesítményükkel hozzájárultak az összmagyarság értékeinek megóvásához.

"Széchenyi István példája és megerősítője mindazoknak, akik felelősségérzettel, igazságérzéssel és valóságérzékkel munkálkodnak, akik világos ésszel tenni mernek a közösségért, a nemzetért" - hangsúlyozta köszöntőjében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,

Mint kiemelte, Széchenyi István a nagy tervek, a nagy hivatások őre, valódi homo politicus, államférfi és közéleti személyiség, olyasvalaki, akit "újra és újra meg kell érdemelnünk, elhivatottságának, tetteinek és életének eredményeit újra és újra meg kell szolgálnunk".

Pálinkás József megfogalmazása szerint Széchenyi István üzenet mindannyiunknak, hogy a változás értékét a változtató gondolat, a szilárd erkölcs és a tetterő adja.

"Ezt meghallani ma különösen fontos" - hangsúlyozta az MTA elnöke.
Hozzátette: 2011-ben, amikor a sokadik nehéz őszbe, a változó és változtató időszakok folyamába lépünk, Széchenyi István ezekkel a felismerésekkel, ráébredésekkel támogat és tart meg minket. (…) "Rajtunk múlik, hogy az emlékezésen és ünneplésen túl éljük-e életének és tetteinek tanulságait".

A díjátadó ünnepség előtt 35 szervezet és intézmény képviselője helyezte el koszorúját Széchenyi István szobránál a Széchenyi-téren. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Pálinkás József, a Belügyminisztérium képviseletében pedig Kontrát Károly államtitkár koszorúzott.

Juhász Judit (1947) csaknem két évtizedig dolgozott rádiós újságíróként, 1990-94 között a Népjóléti Minisztérium, majd a kormány szóvivője. 1996-2000 között a Magyar Rádió alelnöke, 2001-2004 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodáját vezeti, 2004-től 2011 március 17-ig a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese. Munkásságát egyebek közt Pethő Sándor-díjjal (2002) és Prima-díjjal (2007) ismerték el.

Kovács István (1945) költő, történész, műfordító 1972-81 között az MTA kelet-európai irodalmi tanszéki kutatócsoportjának a tagja, 1981-90-ben az ELTE lengyel tanszékének munkatársa, 1990-94 között a varsói nagykövetség kulturális tanácsosa, 1994-95-ben, majd 1999-2003 között krakkói főkonzul, 1995-99 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető docense, 2003-től az MTA Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Munkásságát egyebek közt József Attila-díjjal (1984), Déry Tibor-díjjal (1999), Akadémiai Díjjal (2008) ismerték el. Krakkó díszpolgára (2003).
Mága Zoltán (1974) hegedűművész tizenkét évesen lett a Rajkó Zenekar prímása, 1996-ban megalapította Budapest Gipsy Band együttest, majd 2003-ig a magyar Moulin Rouge művészeti vezetője volt. Munkásságát egyebek közt a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével (2004) és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2007) ismerték el.

Szaniszló Ferenc (1960) újságíró, riporter a Magyar Hírlap moszkvai tudósítója, majd a Magyar Televízió Panoráma című külpolitikai műsorának munkatársa volt.

Az 1990-es években, a délszláv frontokon háborús tudósítóként vált ismertté. 2005-2007 között a Duna Televízió Híradójának főszerkesztője, 2008. augusztusa óta az Echo TV Világ-Panoráma című műsorának felelős szerkesztő-műsorvezetője.