film
2011. 09. 19.
Az én Dunaújvárosom: rövidfilm-pályázat
Rövidfilm-pályázatot hirdetett a dunaújvárosi József Attila Könyvtár abból az alkalomból, hogy a települést 60 éve nyilvánították várossá. Az én Dunaújvárosom... című kiírásra 3-5 perces alkotásokkal lehet pályázni.
Katona Zsuzsa, a bibliotéka vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a vállalkozó kedvűek október 1-ig küldhetik be az alkotásokat tartalmazó CD-ket, DVD-ket a könyvtárba.
Hozzátette: a pályázaton korhatár nélkül minden amatőr filmes indulhat, bármilyen témában készíthetők rövidfilmek, klipek, szubjektív képes beszámolók. Akár mobiltelefonnal készült alkotásokkal is lehet nevezni, az "ötletet is díjazzuk" - jegyezte meg Katona Zsuzsa.
A beérkezett rövidfilmeket a közönség a könyvtár emeleti előterében és a Kortárs Művészeti Intézetben október 3. és 6. között tekintheti meg és szavazhat is rájuk. Emellett szakemberekből álló zsűri is értékeli a beérkezett munkákat.
Az én Dunaújvárosom... című pályázat eredményét október 11-én, a könyves vasárnapon hirdetik ki. A legjobbnak ítélt rövidfilmeket bemutatja a városi televízió, az alkotók könyvjutalmat is kapnak.
A részletes kiírás a könyvtár honlapján, a www.jakd.hu oldalon olvasható.
A ma több mint 50 ezer lakosú város építését 1950 májusában kezdték meg. A Magyar Dolgozók Pártja egy évvel korábban határozott az első ötéves tervről, amely fő célkitűzésnek az iparosítás meggyorsítását, elsősorban a nehézipar és a gépipar fejlesztését tűzte ki.
Ebben a dokumentumban még az szerepelt, hogy az ország új, legnagyobb kohászati bázisát Mohácson építik fel, ahol ekkor már folytak is az előkészítő munkák. Mohács azonban túl közel volt a kommunista táborból 1948 nyarán kitagadott Jugoszláviához, így új helyszínt kerestek.
A szakemberek Sióagárdot javasolták, de gyorsan kiderült, hogy az ötéves terv kezdetére, 1950 elejére itt nem lehet elvégezni az előkészítő munkákat.
A választás végül a 3949 fős mezőföldi falura, Dunapentelére esett.
Dunapentelét 1951. április 29-én nyilvánították várossá, november 7-én, az első csapolással egy időben a település felvette a Sztálinváros nevet, ez 1961-ben változott Dunaújvárosra.
Hozzátette: a pályázaton korhatár nélkül minden amatőr filmes indulhat, bármilyen témában készíthetők rövidfilmek, klipek, szubjektív képes beszámolók. Akár mobiltelefonnal készült alkotásokkal is lehet nevezni, az "ötletet is díjazzuk" - jegyezte meg Katona Zsuzsa.
A beérkezett rövidfilmeket a közönség a könyvtár emeleti előterében és a Kortárs Művészeti Intézetben október 3. és 6. között tekintheti meg és szavazhat is rájuk. Emellett szakemberekből álló zsűri is értékeli a beérkezett munkákat.
Az én Dunaújvárosom... című pályázat eredményét október 11-én, a könyves vasárnapon hirdetik ki. A legjobbnak ítélt rövidfilmeket bemutatja a városi televízió, az alkotók könyvjutalmat is kapnak.
A részletes kiírás a könyvtár honlapján, a www.jakd.hu oldalon olvasható.
A ma több mint 50 ezer lakosú város építését 1950 májusában kezdték meg. A Magyar Dolgozók Pártja egy évvel korábban határozott az első ötéves tervről, amely fő célkitűzésnek az iparosítás meggyorsítását, elsősorban a nehézipar és a gépipar fejlesztését tűzte ki.
Ebben a dokumentumban még az szerepelt, hogy az ország új, legnagyobb kohászati bázisát Mohácson építik fel, ahol ekkor már folytak is az előkészítő munkák. Mohács azonban túl közel volt a kommunista táborból 1948 nyarán kitagadott Jugoszláviához, így új helyszínt kerestek.
A szakemberek Sióagárdot javasolták, de gyorsan kiderült, hogy az ötéves terv kezdetére, 1950 elejére itt nem lehet elvégezni az előkészítő munkákat.
A választás végül a 3949 fős mezőföldi falura, Dunapentelére esett.
Dunapentelét 1951. április 29-én nyilvánították várossá, november 7-én, az első csapolással egy időben a település felvette a Sztálinváros nevet, ez 1961-ben változott Dunaújvárosra.