A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy csütörtökön Szombathelyen ünnepi ülésen emlékeznek meg az évfordulóról.

"Bugát Pál akadémikus (1793-1865) hozta létre néhány társával 1841-ben a Magyar Királyi Természettudományi Társulatot azzal a céllal, hogy mindenki számára hozzáférhetővé váljanak a tudományos ismeretek. Azt vallotta, hogy a tudomány anyanyelven történő terjesztése a nemzet életének fenntartója.

Az elmúlt 170 évben folyamatosan működött ez a civil szervezet, amelynek elnökei között olyan fantasztikus egyéniségek voltak, mint Than Károly vegyész (1834-1908) és Szily Kálmán fizikus (1839-1924), vagy a második világháború után Szentágothai János Kossuth-díjas anatómus (1912-1994), Nemeskürthy István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író (1925), Ádám György (1922) Széchenyi-díjas agykutató és Benkő Lóránd (1921-2011) Széchenyi-díjas nyelvész.

A legkülönfélébb tudományterületek képviselői megtalálhatók közöttük" - idézte fel az elődöket Vizi E. Szilveszter, aki kitért a TIT Magyar Örökség-díjas folyóirataira: a Természet Világára, amelyet 1869-ben alapítottak, és mint ilyen a világ egyik legrégebbi folyamatosan megjelenő lapja, valamint az Élet és Tudományra, amelyet Szent-Györgyi Albert alapított 1945-ben.

A TIT jelenlegi tevékenységét ismertetve kiemelte, hogy az egy életen át való tanulás ma kulcskérdés az Európai Unióban. "A társadalomnak szüksége van a folyamatos továbbképzésre, átképzésre, mivel a 21. században a szerzett tudásanyag ötévente megfeleződik.

Ennek jegyében segíteni kell a társadalmat a legújabb ismeretek megszerzésében, hiszen csak úgy őrizhetjük meg versenyképességünket, ha folyamatosan frissítjük a tudásunkat.

Ez a tevékenységünk fő üzenete" - fogalmazott a TIT elnöke.

Ismertetése szerint a TIT különböző tanfolyamain, programjaiban, amelyeket a társadalom minden rétege számára szerveznek, közel hétszázezren vesznek részt.

"Amire a legbüszkébbek vagyunk, az a TELC-nyelvvizsgarendszerünk, amelynek keretében a négy nagy világnyelvből - angolból, franciából, németből és oroszból - szerezhető meg egész Európában érvényes nyelvvizsga-bizonyítvány.

Évi 30 ezer vizsgázónk van, tavaly decemberben köszöntöttük a 200 ezrediket. Tovább kívánjuk fejleszteni a TELC-rendszert és kiterjeszteni a határon túlra is" - hangsúlyozta az akadémikus, aki a TELC-rendszert azért is tartja nagyon fontosnak, mert Magyarország a 27 európai uniós tagország közül az idegen nyelvek tudását illetően a 26., ez pedig óriási hátrányt jelent az unión belül.

Vizi E. Szilveszter a TIT előtt álló egyik nagy kihívásnak az információs forradalmat tartja, amelynek eszközrendszerét tudni kell használni, holott a felmérések szerint Magyarországon csupán 35-40 éves korig igazán elterjedt a komputerek használata.

"Bizonyos állásokat, beleértve a közigazgatást vagy az egészségügyet, számítógépes ismeretek nélkül már nem lehet betölteni.

Azokat az egyszerű informatikai ismereteket oktatjuk, amelyek megszerzésére máshol nincs lehetőség. Emellett van olyan informatikai képzésünk, az XPERT, amely Európai Számítógépes Útlevelet (European Computer Passport, ECPX), azaz egész Európában érvényes bizonyítványt ad. Ez a képzés nagyon fontos a magyar munkaerő versenyképességének, mobilitásának szempontjából" - fejtette ki.

Az akadémikus kiemelte a TIT Uránia Csillagvizsgálója és a Planetáriuma által kínált programok közművelődési szerepét, beszélt a Kárpát-medence magyar középiskolái számára matematikából, fizikából és történelemből nagy sikerrel rendezett versenyekről, valamint arról, hogy milyen fontos feladata a TIT-nek a képesség- és kompetenciafejlesztő tanfolyamok szervezése, a tehetségek kiemelése.

"Az évi 1,5 milliárd forintos pénzforgalmú TIT programjai felkészítik az állampolgárokat, hogy megbirkózzanak a 21. század kihívásaival, hogy boldoguljanak, hogy sikeresek legyenek. A naprakész ismeretanyag átadása az ország, a nemzet számára a fő feladatunk, amelyhez mindössze évi 29 millió forintos állami támogatást kapunk" - összegezte Vizi E. Szilveszter.